Az óriás üveggömb és az aprócska makettek

Ilyesféle gondolatokkal nyitotta meg Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál rendezvénysorozatának keddi napját, amelyen a cirkuszfesztiválok történetében először megrendezett nemzetközi tudományos konferencia zajlott le.

A dolog érdekessége, hogy a konferenciával párhuzamosan a Szépművészeti Múzeum Barokk csarnokában megnyitották a Cirkuszépületek Európában című kiállítást, amely nemcsak az európai cirkuszépítészet néhány különleges létesítményét mutatja be, hanem látványos, bár aprócska makettek és levéltári dokumentumok segítségével a Fővárosi Nagycirkusz épületének történetét is követhetővé, sőt építészhallgatók cirkuszépület-terveiből válogatva a budapesti cirkusz lehetséges jövőjét is elképzelhetővé teszi.

A látványos kiállításon romantikus épületábrándok és futurisztikus fantáziák egyaránt megtekinthetők, s hogy e két véglet mennyire kényelmesen megfér egymás mellett, azt a nagyszabású Liget-projekt óriásmakettje teszi áttekinthetővé, amelyen kényelmesen megfér egymás mellett a hipermodern Magyar Zene Háza vagy az új Néprajzi Múzeum íve az újjáépítendő vadromantikus Közlekedési Múzeummal és a Városligeti Színház szecessziós épületével. Hogy hova kerülne az óriás üveggömbként megálmodott cirkuszépület, azt az ötletes tervezők még nem tudták eldönteni, de például a Városliget mellett, a lebontott Dürer kert helyén is el tudták volna képzelni.

Talán most néhányan azt hiszik, messzire kalandoztam a cirkuszfesztivál nyitónapjának eseményeitől, de nem. Annyira nem, hogy a megnyitón felszólalt Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum igazgatója is, aki a tárlat igényességét méltatta. 

Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum igazgatója

A lengőtrapéz első sztárja és az esernyőként nyitható kupola

Ezen a napon egyébként is építészetről, pontosabban a cirkuszépítészetről volt szó. Az előadások sorát Alain Frère, a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál alapítója és művészeti vezetője kezdte, aki szellemes előadást tartott az első párizsi cirkuszépület létrehozásáról. Megtudhattuk például, hogy a ma is álló romantikus épületcsoda megnyitóján maga a francia császár, III. Napóleon is részt vett, és hogy a lengőtrapéz első sztárja akkora celeb volt a 19. századi Párizsban, mint a mai popsztárok, színészcsillagok és TikTok-influenszerek legmerészebb álmaikban sem. A Cirque d’Hiver egyébként a világ legrégebbi fennmaradt cirkuszépületeként ma is várja a publikumot.

Az ugyancsak francia Pascal Jacob író, gyűjtő, cirkusztörténész online csatlakozott a konferenciához. A francia cirkuszművészet múltjáról és jövőjéről, az európai cirkuszépületek keletkezésének, fennmaradásának, átalakulásának, funkcióváltásának, pusztulásának és megújulásának folyamatairól beszélt. Bemutatta, hogyan alakultak át a cirkuszépületek sajátosságai a szórakoztatóipar és az előadó-művészet építészeti igényeinek megfelelően. 

Utána Steve Ward társadalomtörténész, író következett, aki az Egyesült Királyságban épült és sok esetben szerencsésen fennmaradt cirkuszépületekről tartott diavetítéssel kísért előadást. A rendkívül változatos brit cirkuszépítészet sok esetben mintát adott az európai nagyvárosoknak, hiszen az angol társadalomfejlődés és vele együtt a brit publikum igényeinek változása évtizedekkel a kontinentális Európa előtt járt a 18–19. században. Ennek megfelelően formanyelvében és mennyiségét tekintve is sokkal gazdagabb cirkuszépítészet alakult ki a Brit-szigeteken. Ward előadása során számos olyan épületet láthatott a közönség, amelyeknek meglepően egyedinek tűntek, és persze számos olyat is, amelyek formái, méretei visszaköszönnek az európai nagyvárosok cirkuszépítészetében.

A délelőtti sorozatot a bolgár cirkuszművész Dragomir Draganov zárta, aki tévés műsorvezetőként is dolgozik. Izgalmas dokumentumfilmeket hozott a Szófiai Állami Cirkusz épületének történetéről. A dolog érdekessége, hogy a nagyvárosi cirkuszépítészet már régen elhagyta a könnyűszerkezetes megoldásokat, amikor a bolgár építészek újra előálltak ezzel a megoldással. A Szófia közepére tervezett csarnokot úgy alkották meg, hogy alkalmasint lebontható és áthelyezhető legyen. A hatalmas, fémszerkezetes kupolát összeszerelés után úgy lehetett kinyitni, mint egy óriási esernyőt. Átköltöztetésére ugyan nem került sor, ám a tervek alapján ugyanilyen épületet húztak föl Jugoszláviában, az 1963-as szkopjei földrengés után, majd nem sokkal később Lengyelországban.

A Szófiai Állami Cirkusz fénykorában még a legmagasabb szintű reprezentációban is helyet kapott. Todor Zsivkov kommunista pártvezér rajongott a cirkuszért, és minden magas rangú vendégét elvitte oda. Sajnos az épület a nyolcvanas években porig égett, és nem is építették újjá. 

Európa legkomolyabb cirkuszművészeti központja Budapesten

De olvasóim bizonyára lassan megunják a cirkuszépítészet történetét, így vessünk egy pillantást a jövőbe! Na, nem a cirkuszépítészet jövőjébe, csak a budapesti cirkuszfesztivál lezárult és várható eseményeire.

A fesztivál nulladik napján, január 11-én a Művésztelepen a CircusTheatrum, a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium csapata Szentivánéji álmodók című workshopját lehetett megtekinteni. 12-én volt a Red Carpet Show, az artistaművészek ünnepélyes felvonulása a Fővárosi Nagycirkusz előtt. 13-án a Magyar Mezőgazdasági Múzeum dísztermében a Fővárosi Nagycirkusz pedagógiai módszertani programjairól, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeumról és az alakuló könyvtári gyűjteményről tartanak konferenciát. 14-én a magyar artistatehetségek mutatkoznak be, ez lesz a Newcomer Show. A 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál január 17-én, nagyszabású díjátadó gálaműsorral zárul.

Steve Ward

Az első budapesti nemzetközi cirkuszfesztivált 1996-ban rendezte meg a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat. „A kétévente megrendezendő seregszemle azóta a világ vezető cirkuszfesztiváljai közé nőtte ki magát, így Monte-Carlo, Latina, Moszkva mellett Budapest is komoly cirkuszművészeti találkozóhely lett” – írja az eseményről a fesztivál sajtóanyaga. Ám idén először kapcsolódik a rendezvényhez tudományos konferencia, ahol nemcsak építészettörténeti előadások, hanem más szakmai fórumok is várják a hozzáértőket. A sajtóanyag szerint „a szakmai találkozón több különböző cirkuszfejlesztési, cirkusztörténeti projektet mutatnak be Európából és Kanadából egyaránt”.

És ha már ennyi idézettel éltem, nem hagyom ki azt sem, amit a tervezett Artistaképző Intézet rövidesen elkezdődő beruházásával kapcsolatban mondott az államtitkár. Az a tény, hogy a cirkuszművészek továbbképzését szolgáló projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítették, azt is tükrözi, hogy Magyarországot előkelő helyen tartják számon e téren. „A cirkuszművészet az egyetlen művészeti ág, amelyben Magyarország világviszonylatban az első öt ország között van, ez pedig bőséges indok arra, hogy Európa legkomolyabb cirkuszművészeti központja létesüljön Budapesten.”

A 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál részletes programja a www.budapestcircusfestival.hu oldalon található.