A moderátorok kérésére Kóbor János egészen a kezdetekig visszaemlékezett. Benkő Lászlóval, a Próféta együttes énekesével ?61-ben hozta össze az élet, majd két iskolazenekarból (Petőfi Sándor Gimnázium és József Attila Gimnázium) összeolvadva váltak egy csapattá. Ahogy a zenész bevallotta, csak később kezdett el maga is énekelni, akkoriban még nem merészkedett ki a szólógitár árnyékából. Eleinte évzárókra, szalagavatókra jártak fellépni, nem is hitték, hogy az érettségi után komolyan foglalkoznak majd a zenével. Mindannyian továbbtanultak, Kóbor János a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jelentkezett építészmérnök hallgatónak, amelyet sikeresen el is végzett, bár sosem dolgozott a szakmájában. Egy idő után minden vasárnap az egyetem kollégiumában koncerteztek, ezért kellett egy név, az Omegát a rendező ragasztotta rájuk. Először nem kedvelték, majd később rájöttek, hogy nagyon is illik hozzájuk.
A zenész az ifiparkos időkről is mesélt: 1963 nyarán kaptak lehetőséget, hogy rockzenekarként kilépjenek a klubból az Ifipark színpadára. ?Nagy lehetőség volt számunkra, hogy beategyüttesként ilyen csodálatos helyen, ennyi ember előtt játszhattunk. Rajnákkal persze még nekünk is meg kellett birkózni? ? árulta el. Mint elmondta: másokkal szemben ő nem érezte annyira szigorúnak a korlátokat. Az életkort és a ruhát ugyan figyelték, de ha már valaki bejutott, akkor tudott jól szórakozni.
Az Omega is ütközött akadályokba, mégis sok mindenben lehettek elsők. A stúdiót és a borítót is megoldották önállóan. Az első poplemez, az első szétnyitható borító és az első CD is az ő nevükhöz fűződik. Mindenre azt mondták, hogy hiány van, hát körbenéztek, miből nem lehet, ezért esett a választás az alumíniumra. A borító eredeti színe kék volt, de mivel az első 10 ezer darab rögtön elfogyott, hamar után kellett rendelni, így lett piros is, majd az NDK-turné népszerűsége után, amikor még 200 ezret kértek, már nem bírta az üzem. Később az okkersárga és a zöld borító is előfordult.
?A 365 napból 200-at külföldön voltunk? ? idézte fel Kóbor János, aki bár a legfontosabbnak a hazai elismertséget tartja, a külföldi sikereire is büszke. A zenész a Scorpions-fellépésekre is szívesen gondol vissza. Együtt megjárták Finnországot, Németországot, majd az Omega Spanyolországba, Tokióba is kijutott, Svájcban és Hollandiában különösen szerették őket. ?Még a nagyon fárasztó, hosszú távú dolgokat is szerettük. Akkor ezt meg sem éreztük? ? mondta, hozzátéve, hogy tavaly is legalább 50 napot külföldön töltöttek, és nem is gondolták, hogy még mindig ennyien rajonganak az Omega iránt.
Kóbor János azt is elárulta, hogy Testamentum címmel új színpadi anyag összeállítására készülnek, melyben újdonságok és régi számok is felcsendülnek, olykor áthangszerelve, valamint készülőben van egy Omega-kódex is. ?Remélem, hogy megint sikerül egy jellegzetes Omegás stílust összerakni a több mint 50 éves tapasztalatokból. Ebben azért már benne van a korunk, egy testamentumot nyilván nem tizenévesen ír az ember? ? meséli viccesen.
A Volt egyszer egy Ifipark című kiállítást még február 28-ig látogathatják. A további beszélgetéseknek pedig a jövőben a MagyarRock Hírességek Csarnoka fog otthont adni, ahol január 23-án Új Babylon (Omega Tribute) koncerttel is készülnek.
Végh Nóra
Fotó: Nagy Mihály
