A százéves műemlék épület rekonstrukciója 900 millió forintból, uniós támogatással valósul meg az év végéig.

A beruházás egyik célja a műemlék épület helyreállítása és energetikai korszerűsítése, emellett az újonnan kialakított terekben Magyarországon egyedülálló interaktív kiállítás mutatja be a filmjátszás történetét.

A beruházás során korszerűsítik a szellőző- és világítási rendszert, hőszigetelést kaptak a külső falak és a tetőfödém, a műemléki adottságok figyelembe vételével felújították a nyílászárókat és elvégzik az akadálymentesítést is. A belső tetőfelületre napelemeket telepítenek. A fejlesztéseknek köszönhetően 45 százalékkal csökken a mozi energiafelhasználása. Az átépítés során helyreállítják a legnagyobb, Zsigmond Vilmos nevét viselő terem falburkolatát, a karzat korábbi faszerkezetét pedig vasbetonra cserélték. A szerkezetépítés és a homlokzat felújítása befejeződött, a munkák 70 százaléka már elkészült.

Forrás: belvarosimozi

Az egykori oldalpáholyok helyén és a pincében kiállítótereket alakítanak ki. Az ezekben tavasszal nyíló tárlat 21. századi technológiák segítségével mutatja majd be a filmtörténet jelenét, múltját és jövőjét, különös tekintettel három szegedi alkotó, Zsigmond Vilmos, Balázs Béla és Csőke József munkásságára.

A szegedi Belvárosi mozit a „mozgófényképszínház” alapítására létrehozott részvénytársaság építtette. A vidék akkori legnagyobb mozija Sebestyén Endre szegedi építész tervei alapján 1920 őszére készült el, az első vetítést szeptember 8-án tartották. 1930 nyarán a magyar vidéki filmszínházak közül elsőként a Belvárosi moziban játszottak hangosfilmet. A filmszínházat úgy alakították ki, hogy a vetítések mellett más produkcióknak is otthont adhasson: koncertezett az épületben Bartók Béla, s az 1930-as években felléptek a mozi színpadán az akkoriban induló Szegedi Szabadtéri Játékok sztárjai is.