A magas, ezüstösen csillogó hajú és mindig akkurátus Domingo Tellechea világszerte híres az antik tárgyak, művészeti alkotások és emberi maradványok restaurálásáról. 1974-ben ő volt az egyik szakértő, akit felkértek Eva Perón holttestének rendbehozatalára.
? Igen nehéz idők voltak akkoriban Argentínában. Egyik nap éppen egy fiatalemberrel beszélgettem, amikor két, talpig feketébe öltözött egyén szólított meg ? emlékezett vissza. Tellechea csupán akkor könnyebbült meg, amikor kiderült róluk, hogy hivatalos ügyben járnak el; Eva Perón egykori pszichológusához, Oscar Ivanissevichhez vitték, aki tolmácsolta a kérést: "restaurálnod kellene Eva testét."
Domingo Tellechea tudta, hogyha elfogadja az ajánlatot, annak veszélyes következményei lehetnek, hiszen sok Evita-szimpatizáns tűnt már el nyomtalanul, mivel azok a tettesek, akik 1955-ben elmozdították a holttestet a számára készült emlékműből, mind katonatisztek voltak és részt vettek a Juan Peron elleni puccsban. Érdekeltek voltak a "perónizmus" Argentínából való teljes kiűzésében, így természetes volt, hogy a mozgalmat jelképező, 1952-ben méhnyakrák következtében elhunyt Eva Perón holttestét is eltüntessék.
Evita életében rendkívül nagy népszerűségnek örvendett, elsősorban a szegények körében voltak csodálói. Azonban míg az egyik oldalról milliók imádták, szép számmal akadtak ellenségei is, akik közül néhányan halálát követően elmozdították a bebalzsamozott testet, megkezdve ezzel annak két évtizedes Odüsszeiáját.
Evita 1952-es temetése
A testet minden bizonnyal először egy furgonban tartották, amely a fővárosi filmszínház mögött parkolt, majd a városi vízmű belsejében bukkant fel; ezt követően valószínűleg a Katonai Hírszerzés irodáiban tárolták. Azonban bárhol is járt, virágok és égő gyertyák jelentek meg, így világossá vált, hogy hosszabb távú megoldásra lesz szükség.
1957-ben vatikáni támogatással végül a holttestet egy milánói temetőben helyezték el, álnév alatt. Evita messze került szeretett Argentínájától, hívei azonban nem felejtették őt el. "Hol van Eva Perón?" ? tette fel a kérdést egy graffitis Buenos Aires utcáján. Az ellenállás szimbólumaként Evita csillaga egyre magasabban járt.
1970-ben egy perónista gerilla csoport, a Montoneros elrabolta és megölte Pedro Eugenio Aramburu tábornokot, az ország korábbi elnökét, aki segédkezett Evita holttestének eltüntetésében. 1971-re a hadsereg 15 éves kormányzása után Argentína még mindig gazdasági válságban volt és messze nem volt békés.
Az ország politikai normalizálása érdekében a kormány legalizálta a Perónista Pártot, továbbá meghozták azt a döntést, hogy a holttest a száműzetését Spanyolországban töltő özvegy férj mellé kerülhet. Juan Perón és bizalmasa, Carlos Spadone azonban észrevették, hogy Evita egyik ujja hiányzik. Úgy vélték, hogy az 1955-ös puccs során távolíthatták el, valószínűleg a hadsereg bizonyítékot akart kapni a testről, s további horpadásokat fedeztek el az orron és korbácsütésre emlékeztető horzsolásokat a térdén.
1973-ban Juan Perón feleségével, Izabellával visszatért Argentínába, ahol elnökké választották. Felesége az alelnöki székbe került, így Perón halála után ő vette át az elnökséget, s ő felügyelte Evita testének Madridból Argentínába szállítását, ahol Domingo Tellechea az elnöki rezidencia egyik kriptájában kezdte meg restaurálási feladatát. Ami igen bonyolult művelet volt, lévén hogy elég rossz állapotban került haza a test, a külső sérüléseken kívül azonban a belső szervek jól megőrződtek.
A munka befejezése után Evita holtteste férje koporsójával még egyszer, egy rövid ideig megjelent a nyilvánosság előtt. Tellechea elmondása szerint küldetése után nem érezte magát biztonságban fegyver nélkül. 1976-ban ismét katonai puccs következett, amely Juan Perón feleségének kormányát buktatta meg, s Argentínára ismét sötét korszak köszöntött.
Több ezren száműzetésbe vonultak, köztük az azóta nemzetközi restaurátori karriert kiépítő Domingo Tellechea is. Ami Eva Perón maradványait illeti, 1976 októberében Los Olivosból a Buenos Aires-i Recoleta temetőben lévő családi mauzóleumba került. Immáron öt méterrel a föld alatt, zavartalanul alussza örök álmát Argentína egyik legellentmondásosabb First Lady-je.
