A Nemzeti Filharmonikusok évadzáró budapesti hangversenyét május 14-én a Művészetek Palotájában kocsi Zoltán vezényli. A koncert első részében Brahms ritkán hallható B-dúr zongoraversenye szólal meg, amely összefoglaló jellege, mondanivalójának sűrűsége, összetettsége, valamint négytételessége miatt akár a szimfónia műfaj-megjelölést is kiérdemelhetné. Az első tétel a fiatalság frissességének jegyében szólal meg, majd a barokkos elemeket is felvonultató scherzo következik. A vigasztaló hangvételű harmadik tételt a gyönyörű csellószóló pedig magyaros ritmusokban hangzó dallam követi - a darabot így gyakran önéletrajzhoz hasonlítják a zenetörténetben.
A közreműködő Denis Kozukhin Dmitrij Baskirov neveltje, aki 2010-ben nyerte meg a brüsszeli Erzsébet Királyné Versenyt, és abban az évben koncertezett a zenekarral Budapesten. Kocsis Zoltán egy mesterkurzuson találkozott a fiatal zongoristával, akinek tehetségét a Carnegie Hallhoz méltónak nevezet.
A hangverseny második felében Enescu II. szimfóniája hangzik el, amelyet az együttes nagy sikerrel adott elő 2011-es romániai hangverseny-körútján, többek közt a bukaresti Enescu Fesztiválon is. A Romániában született, de később főleg Franciaországban élt alkotó egyszerre volt zeneszerző, hegedűművész, karmester és nagy hatású tanár. Bartókhoz és Dohnányihoz hasonló kaliberű előadó létére sajnálatosan kevés felvétel maradt fent tőle, ráadásul kompozíciói sem gyakran hangzanak el. Pedig sokrétű tevékenysége és rendkívül szigorú önkritikája miatt nem sokat vállalt fel: összesen harminchármat, ezek között nem egy nagyszabású alkotás is található. Három befejezett szimfóniája közül a másodikat 1914-ben írta; a haladó korszellemnek megfelelően Richard Strauss Elektrájának és Saloméjának hatása érezhető rajta, már-már túlburjánzó hangszereléssel és kromatikával, igaz, ?keletibb? kompozíció lévén kevésbé rigorózus, mint a német Strauss muzsikája.
A Nemzeti Filharmonikusok májusban Debrecenben és Sopronban is fellép. A Hűség Városában május 17-én Beethoven két szimfóniáját játsszák Antal Mátyás vezényletével, Debrecenben pedig május 24-én Mendelssohn, Berg és Brahms egy-egy darabját adják elő. Az alföldi városban Hamar Zsolt vezényli a zenekart.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vagy Nemzeti Filharmonikusok jogelődje az 1923-ban alapított Székesfővárosi Zenekar volt. Alapítója és vezető karmestere Bor Dezső volt ? 15 éven át. A második világháború után Fricsay Ferenc és Somogyi László állt a zenekar élén, de több mint negyven alkalommal vezényelte az együttest Otto Klemperer, sokszor Doráti Antal is. 1952-ben a zenekart Magyar Állami Hangversenyzenekarnak nevezték át, és vezető karmesterük Ferencsik János lett. Ferencsik János 1984-ben bekövetkező halálát követően 1987-től Kobajasi Kenicsirót választották az együttes vezető karmesterévé, aki 1992-ig állt a zenekar élén. 1997-től a főzeneigazgatói teendőket Kocsis Zoltán látja el, egyúttal a zenekar neve Nemzeti Filharmonikus Zenekarra változott, az egyöttes otthona a budapesti Művészetek Palotája.
