Huszonhárom éven belül ez már a tizedik alkalom, hogy a történelmi repülőgépek felkutatására alakult nemzetközi csoport, a TIGHAR tagjai expedíciót szerveznek Nikumaroro (más néven Kiribati) szigetére. Arra keresnek bizonyítékot, hogy a pilótanő bizonyos ideig túlélte gépe lezuhanását. ? Ezúttal a gép roncsainak maradványait fogjuk keresni ? közölte Richard Gillespie, a TIGHAR vezetője.
1937. július 2-án a 39 éves Amelia Earhart világkörüli útjának utolsó szakaszára szállt fel Fred Noonan navigátor kíséretében. Lockheed Electra típusú kétmotoros gépén keletről nyugat felé repülve az Egyenlítő mentén haladt. Ő volt az első nő, aki átrepülte az Atlanti-óceánt, de számos más egyedülálló teljesítmény is fűződött a nevéhez. A végzetes napon Új-Guineából tartott Howland szigete felé, ahol üzemanyagot szándékozott felvenni Kalifornia eléréséhez.
Néhány órával a felszállás után, utolsó rádióüzenetében arról számolt be, hogy nem sikerült megtalálniuk a szigetet, és "az üzemanyag szintje kezd süllyedni". Franklin D. Roosevelt amerikai elnök hiába indított expedíciót felkutatásukra, a két pilótát végül eltűntnek nyilvánították a hatóságok.
A TIGHAR évről évre új bizonyítékokat igyekszik felhozni annak az elméletnek az alátámasztására, amely szerint a két pilóta épségben leszállhatott az akkor lakatlan, brit fennhatóság alatt álló Gardner-szigeten (ma Nikumaroro), egy apró lakatlan atollon, és egy ideig túlélhette a katasztrófát, miközben gépüket elnyelte a tenger.
Július 2-án húszegynéhány tudós, köztük több régész indul el a Hawaii-szigetekről, Honoluluból, hogy tíz napon át kutassa a feltételezett helyszínt, és ezúttal először megvizsgáljon egy mélytengeri árkot is a Gardner-szigettől nyugatra. Hajójukat jelfogókkal és szonár berendezésekkel szerelték fel, amelyek segítségével elkészíthetik a tenger alatti térség domborzati térképét. Munkájukat olyan robot is segíteni fogja, mint amelynek segítségével sikerült megtalálni az Atlanti-óceánon 2009-ben eltűnt 447-es számú Air France-járat adatrögzítő fekete dobozait.
Amennyiben rábukkannak az általuk keresett gép roncsaira, lefényképezik az egyes darabokat, feljegyzik pontos helyüket, hogy később további expedíciót indítsanak.
A TIGHAR vezetőjének nincs konkrét bizonyítéka arra, hogy a pilótanő sikeres leszállást hajtott végre, ám mély meggyőződése, hogy így történt. Hipotézisét "rendőri nyomozásra emlékeztető kutatómunka, különböző feltevések, egybeesések és elemzések támasztják alá". Munkatársaik a tragédia idején lakatlan szigeten olyan amerikai termékeket találtak, amelyek az 1930-as években készültek: egy szeplőtlenítő krémet tartalmazó tégelyt (Amelia Earhart állítólag utálta a saját szeplőit), egy bicskához tartozó késpengét, egy púdertartót, egy női lábbelibe való cipőfűzőt, egy darabka plexiüveget. Rábukkantak egy hajdani táborhely és elfogyasztott madarak csontjainak nyomaira is.
A szigetre néhány évvel a gép eltűnése után odaköltözött lakók repülőgéproncsokat emlegettek. Előkerültek emberi csontok is, de DNS-vizsgálatuk nem hozott eredményt. A pilótanő eltűnése után a legkülönbözőbb feltevések keringtek, például az, hogy valójában az amerikaiak kéme volt, és egy japán börtönben végezte napjait.
Az új, kétmillió dollárba kerülő expedíciót magánemberek pénzelik, az amerikai kormány pedig műszaki és diplomáciai segítséget nyújt hozzá. A kutatásról a Discovery tévécsatorna később filmet fog sugározni.
