Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, a Habsburg Történeti Intézet és a XX. Század Intézet szervezésében megvalósuló, Frontmozi elnevezésű vetítéssorozat minden hónap második szerdáján, a Kino Cafe moziban várja az érdeklődőket. Akikből van bőven ? állapítottuk meg március 8-án, mikor Kovács István 2016-os tévéfilmje, a Szürke senkik került sorra. A Frontmozi különlegessége, hogy a vetítés előtt egy beszélgetés zajlik a választott film kapcsán Békés Márton történész vezetésével, melyen március 8-án L. Simon László József Attila-díjas író, országgyűlési képviselő, valamint Köbli Norbert, a Szürke senkik forgatókönyvírója vett részt.
?Régóta érdekel az első világháború, ezért várakozással fogadtam ezt a filmet, és azonnal meg is néztem. Kétszer egymás után? ? mondta L. Simon László a beszélgetés kezdetén, majd megosztotta a közönséggel: az I. világháború azon csatáinak történéseivel foglalkozik a Szürke senkik, ahol a dédnagyapja is harcolt. ?Soha nem mertem belegondolni, mit kellett tennie ahhoz, hogy hazatérhessen, ahogy abba sem, miképpen tudott ép ember maradni? ? fogalmazta meg, majd hozzátette: a magyar filmtörténetben először készült nagyszabású film az első világháborúról, ez pedig nagy teher lehetett az alkotók számára. Féltem, hogy milyen lesz, de azonnal megállapítottam: izgalmas, a korszakot, a háborút, a soknemzetiségű Magyarországot remekül bemutató alkotás született, mely a magyar történelem egyik legmegrázóbb időszakát mutatja be. Ugyanis nem szabad elfelejtenünk, hogy e négy évben nagyobb katonai veszteségünk volt, mint a második világháborúban ? hangsúlyozta.
Igazán jó moziélményt nyújt az egyébként tévéfilmes eszközökkel elkészített alkotás. Valóban jó film ? állapította meg Békés Márton szavait idézve L. Simon László, majd Köbli Norberthez került a mikrofon. A Szürke senkik forgatókönyvírója elmondta: sokáig nem is mert világháborús filmen gondolkodni, hiszen egy ilyen mű elkészítése elképesztően drága. ?A nagyapám harcolt az első világháborúban, ezért mindig is foglalkoztatott a téma, de nem szerepelt a terveim között. Aztán mikor mégis úgy döntöttem, hogy írok egy ilyen történetet, egyszerre gondolkoztam a cselekményen és a gyártási háttéren. Tehát a korlátok előbb születtek meg a fejemben.? Tervezgettem, hogyan lehetne olyan háborús filmet készíteni, melyben nincsenek hadvezérek, nincs terepasztal és hatalmas stábot igénylő jelenet sem, és akkor eszembe jutott a galamb-motívum. Ez az elképzelés mutatta meg, miképpen lehet jó filmet készíteni grandiózus háttér nélkül is ? idézte fel Köbli Norbert, kiemelve: ?azt mutatjuk meg, amit az egyszerű katona lát?.
Békés Márton ekkor megjegyezte, a Szürke senkik gazdag szimbolikájú film, L. Simon László pedig hozzáfűzte: az első világháború az egyetemes hadtörténet fordulópontja volt, hiszen az ősi eszközök mellett megjelentek a modern fegyverek is. Ennek legeklatánsabb példája a postagalamb használata, mely a film központi motívuma, így nemcsak hiánypótló filmművészeti alkotásról beszélhetünk, hanem egy hadtörténeti szempontból is fontos dokumentumról. ?Mielőtt még mindent elárulunk, megköszönöm a beszélgetést, hogy elkezdődhessen a hatvannégy perces film, mely után mindenki úgy gondolja majd, lehetne hosszabb is? ? zárta a társalgást Békés Márton, szavait pedig egy órával később több néző is megismételte, nem véletlenül.
Köbli Norbert nemcsak ?kisköltségvetésű? történetet írt, hanem olyat, mely azokat az egyszerű katonákat helyezi előtérbe, amilyen az én dédnagyapám is volt.
Háborús film. Mikor ezt a műfaji besorolást olvasom, valamiért mindig a rengeteg statisztával felvett jelenetek jutnak eszembe, valamint a tankok és a puskaportól füstös levegő, pedig például a Nagy ábrándban sincs ilyesmi. Mégis: e kifejezés láttán korántsem olyan filmre gondolok, amelyben néhány ?senki? játssza a főszerepet és nincs egyetlen nagyjelenet sem minimum ezer statisztával. Épp ezért, mikor a filmet megelőző beszélgetésen elhangzott, hogy galamb-motívum, máris átszíneződött a kép, melyet néhány elnagyolt vonallal rajzoltam a képzeletemben arról, milyen lesz a Szürke senkik. Persze tisztában voltam vele, hogy tévéfilm, mely különleges módon közelíti meg az első világháború történéseit, de muszáj őszintén bevallanom: engem meglepett.
A cselekményt nem nehéz röviden összefoglalni, az első világháborús történet egy magyar-osztrák-román felderítőcsapatról szól, amely ellenséges vonalak mögött kísérel meg megsemmisíteni egy olasz kommunikációs központot. Öngyilkos küldetés ez, tudjuk az első pillanattól, ennek ellenére megszeretjük a szereplőket, és szinte alig fogjuk fel, hogy sorra veszítjük el őket. Merthogy a háború ilyen, a Szürke senkik pedig meg is teremti azt az atmoszférát, melyben érezzük a halál súlyát, amit főhőseink a hátukra vesznek, miközben kiemelik halott bajtársuk kezéből a fegyvert. Épp úgy, ahogy az őseink tették, vagyis azok a katonák, akik harcoltak a hazáért, ugyanakkor az volt a céljuk, hogy valahogy életben maradjanak. Hiszen a háború ? valószínűleg ? ilyen. Szürke senkik erőltetett menete, mely csak akkor ér véget, amikor a harc.
Kovács István filmje öt egyszerű katonára fókuszál. Bemutatja milyenek, mit gondolnak, mik a vágyaik, és ami a legfontosabb: mit látnak. Dévényi Zoltán operatőri munkájának köszönhetően a néző ugyanis belekerül a történetbe, a küldetés részesévé válik és automatikusan elrántja a fejét, mikor elsül az ellenség puskája. A színészi játék sem kevésbé hatásos, Kovács József (Döme), Trill Zsolt (Őrmester), Keszég László (Radu), Björn Freiberg (Krámer) és Molnár Levente (Molnár) természetesen viselik a szerepüket, mely által egyrészt nem nehéz azonosulni velük, másrészt könnyedén érezhetjük, hogy ott baktatunk mellettük az olasz földön. Ahogy már kiderült, számos erénye van a filmnek, ám én külön kiemelném a személyességét. Köbli Norbert nemcsak ?kisköltségvetésű? történetet írt, hanem olyat, mely azokat az egyszerű katonákat helyezi előtérbe, amilyen az én dédnagyapám is volt.
A Frontmozi vetítéssorozat következő, április 12-ei estjén Fehér Imre Bakaruhában című 1957-es alkotását láthatják.
A szervezők kérése, hogy részvételi szándékukat 2017. április 11-én 16:00-ig jelezzék a rendezveny@elsovilaghaboru.hu e-mail címen.
Tóth Eszter
Fotó: port.hu
