Garaczi László Plazma című drámája futurisztikusnak tűnő közeget mutat, Gula Péter előadása a földbedöngölő valóságot. Tükröt, amely - döbbenetünkre - eltorzult arcunkat mutatja. A plazma anyaga nem szilárd, nem folyékony, nem gáz; a plazma körülvesz, nyúlik, bevon, lüktet, terjed, van.
PLAZMA
A Veszprémi Petőfi Színház előadása | |||||||||||
Író: Garaczi László
Rendező: Gula Péter
díszlettervező:
Sárkány Katalin jelmeztervező:
Sárkány Katalin rendezőasszisztens:
|
Bemutató időpontja: 2007. március 13., Veszprémi Petőfi Színház
A darab nyitó képe - Sárkány Kata díszletének köszönhetően - ezt az állagot tükrözi; egy fortyogó, megfoghatatlanságában félelmetes állapotot. Miközben a nézők elfoglalják helyüket, a nem sokkal később megszólaló Eskaabbe zenekar japán tudósként megjelenő tagjai felmérik a terepet, majd rázendítenek a Plazma-dalra, az öt embriónak álcázott színész leereszkedik a színtérre, és dalra fakad. Ez a felütés akkora lendületet ad a darabnak, hogy az összhang olykori döccenése ellenére is magával ragad.
Az "anyagmozgató" apuka kislánya fogmosás közben meghasonlott énjével társalog, az áprilisi tréfák rendre sírva-röhögős tragikomédiában végződnek. A rádiós műsorvezetők, a vallási fundamentalista gyilkos, az aranyláncos, szaunában tespedő üzletember, a gyerekcsere, a japán professzor láthatatlan, de állandó jelenléte mind-mind kortárs tünet, és olyannyira hitelesek a színészek, hogy helyére kerül a káromkodás is, fel sem tűnik.
Gula Péter lendületes, fiatalos, tartalmas darabot rendezett, bizonyítva, hogy minden megbomlott és megbomlasztott rend és rendszer ellenére vannak még tükrök, amelyekbe érdemes belenézni.