A technikai sokoldalúság, a különböző technikai megoldások variatív alkalmazása jelenik meg Szamódy Zsolt egyre terebélyesebb, egyre összetettebb, három évtizedet átfogó fotográfusi életművében. A tárlaton kirajzolódnak az ágazati vonzódások, illetve az életmű műfaji és tematikai súly- és gócpontjai.
Wehner Tibor így ír a kiállításról: „Szamódy Zsolt szakmai életrajzára pillantva a művészpálya szakaszait és állomásait jellemző, messzemenő következtetéseket fogalmazhatunk meg. Az első kiállítási fellépéseire 1986-tól került sor, hogy aztán napjainkig sűrűn, évente több alkalommal is újabb és újabb kollekciókkal mutatkozzon be Komárom-Esztergom megye településein, Budapesten és vidéki, esetenként külföldi városokban. Munkásságát 1981 óta díjak és ösztöndíjak, pályázati elismerések sora kísérte és kíséri, s meglehetősen hosszú az alkotói tevékenységét kísérő szakirodalmi hivatkozások, kritikai reflexiók bibliográfiai tételeinek sora is. Mindemellett rendkívül aktív művészeti-közéleti tevékenység is nevéhez, személyéhez köthető: hosszú ideig, 2002-től 2015-ig a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnökeként (s előtte és utána elnökségi tagjaként) tevékenykedett.
S mindezeken túl van még egy masszív, határozott koncepcióra épülő, az életművet mintegy emblematikusan jellemző, jelentőségteljes, nagyszabású képsorozat: a médiummá emelt-emelkedett, korszakokon átívelő történetet fókuszáló objektumot, a komáromi Monostori Erődöt megörökítő felvételek gyűjteménye, amely talán – újabb fejezetet nyitva – az építészeti fotó kategóriájába sorolható, több száz kompozíciót felölelő képegyüttes.”
Képek: FUGA/Szamódy Zsolt
