Rozsdamentes acél bika, aranyszínű oroszlán, mázazott, agyagból készült varacskos disznó, bronz rinocérosz – Nagy Ágnes bizarr alkotásai mintha gyermekkorunk tudattalanjának őserdejéből csörtetnének elő.
„Állatszobraim szimbolikus jelentőséggel bírnak, emberi tulajdonságok kifejeződései, éppúgy tudatos lényünké, mint tudattalan ösztöneinké.
Éppen annyira az erő, a dinamizmus megtestesítői, a jámborság kifejezői, mint a lélek tükröződései. Magamban is mindig mondogatom: ezek nem állatok! Miközben mégiscsak állatfigurák, állatkarakterek, szakrális állat attribútumuk közvetítésével fejezek ki gondolatokat, érzéseket.” – emeli ki Nagy Ágnes szobrászművész.
Nagy Ágnes azt vallja, hogy a legnehezebb feladat őszintének lenni, a mai zajos képi cunamitól függetlenedve önmagából merítkezni. Az alkotásaiban szabad, lázadó, kritikus természetét juttatja kifejezésre: az üvöltő oroszlán erős társadalomkritika, a hátán fekvő unikornissal azt üzeni, hogy mindannyian hatással vagyunk a környezetünkre, tetteinkkel éppúgy befolyásoljuk a saját sorsunkat, mint a világét.
Nagy Ágnes samottos agyagból úgy építi fel szobrait, hogy azok képesek legyenek önmagukat megtartani. Rendkívül bonyolult a technika, hosszú és koncentrált munkát igényel, hiszen semmiféle merevítést nem alkalmaz, hanem egy összetett statikai koncepció mentén halad. A rozsdamentes acél használata is szokatlan. Sikerült egy olyan öntődét találnia, ahol a kezdetektől fogva partnerei voltak a kísérletezésekben. A sörcsapoknál és ipari öntvényeknél alkalmazott acélt kezdték el használni Ágnes szobrainál is – ez a bonyolult formák miatt igen nagy kihívás.
Csíkszentmihályi Róbert, Kossuth-díjas szobrászművész szerint: „Nagy Ágnes feltűnően egyéni, nagyméretű terrakotta állat-figuráit hihetetlenül bátor technikával hozza létre, meglepő erővel és akadályt nem ismerő ösztönséggel dolgozik."
Szabó Gábor szobrászművész szerint olyan dekoratív, kissé mitikus fantáziaállatok a művek, amelyekhez hasonlóakkal igazán csak keleten: Indiában, Nepálban, Kínában lehet találkozni.
Nagy Ágnes az Illatos úti Művészeti Iskolában, kerámiaformázó szakon végzett 1990-ben. A szakiskolával párhuzamosan a Medgyessy Ferenc Szobrászkörben alkotott. 2008 tavaszán, a reneszánsz év programsorozathoz kapcsolódóan, egy kerámia kiállításra készítette első nagyméretű kerámia szobrát, Dürer Rinocérosz metszete nyomán, amelyet 2011-ben, a Virág Judit Galériában láthatott először a közönség. Azóta folyamatosan kiállít, már több jelentős egyéni és csoportos kiállításon is bemutatkozott. |
Kiemelt fotó: Lábady István