Ezen a napon történt
Július 7-én történt
„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – válaszolta Gustav Mahler, mikor a New York-i Metropolitan Operába érkeztekor figyelmeztették az együttes a bécsinél alacsonyabb színvonalára. A cseh zeneszerző és karmester 1860-ban ezen a napon született.
Július 6-án történt
„Minek nekem láb, ha a szárnyaimmal repülni tudok?” 1907-ben ezen a napon született Frida Kahlo mexikói festőművész. Megrendítő képeivel és különleges személyiségével mára valóságos ikonná vált, akinek sűrű szemöldök keretezte arca bögréken, táskákon és ruhákon köszön vissza nap mint nap.
Július 5-én történt
„Amit a közönség kifogásol, azt műveld: az vagy Te.” 1889-ben ezen a napon született a művészetek francia polihisztora, Jean Cocteau. A 20. század kiemelkedően sokszínű alkotója nemcsak írt, de festett, rendezett, sőt színészként is kipróbálta magát.
Július 4-én történt
Ezen a napon élte át a magyar nemzet újkori történelmének egyik legemlékezetesebb csalódását, amiről azóta regények, novellák, zenés színdarabok és filmek születtek. Nem háborúról – és politikáról is csak áttételesen – volt szó, hanem olyasmiről, ami a mai napig képes megmozgatni, lázba hozni vagy letargiába sodorni a magyarok százezreit, mégpedig a fociról. Sokan egyenesen az 1956-os forradalom kiváltó okai közé sorolják azt a szomorú tényt, hogy 1954-ben Bernben a svájci világbajnokság döntőjében az Aranycsapat 3-2-re kikapott a Német Szövetségi Köztársaság válogatottjától.
Július 3-án történt
Ha Franz Kafkán múlik, ma nem ismerjük az abszurd irodalom legkiválóbb alkotásait: az ezen a napon született író halála előtt arra kérte Max Brodot, égesse el írásait. Barátja szerencsére épp ennek ellenkezőjét tette, és sorban kiadta az Amerika, A per és A kastély című regényeket.
Július 2-án történt
1936-ban ezen a napon született a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, Karinthy-gyűrűs magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja, Hofi Géza.
Július 1-jén történt
Ma van az építészet világnapja. 2000-ben ezen a napon adták át a svéd és a dán fővárost összekötő Öresund hidat, anely a világ leghosszabb, autó- és vasútforgalmat is bonyolító, magában álló hídja.
Június 30-án történt
A Szabó család folytatásos rádiójáték első adása 1959-ben ezen a napon hangzott el. Egy angyalföldi család életéről szólt, a cselekményt a hallgatók egy része valóságos történésnek képzelte, a szereplőket sokan élő személynek hitték, mivel a színészek nevét az alkotók csak a századik adás után tették közzé. A legemlékezetesebb főszereplők mások kellett Szabó Ernő, Rajz János, Gobbi Hilda, Benkő Gyula és Zenthe Ferenc. A hangjátéksorozat négy évtizeden keresztül a Magyar Rádió toplistájának élén állt.
Június 29-én történt
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan” – figyelmeztet A kis herceg című regény, az 1900-ban ezen a napon született Antoine de Saint-Exupéry leghíresebb műve. A francia író pilóta is volt, erről a szóban forgó szöveg egy szereplője emlékezik meg.
Június 28-án történt
„Ó, uram, önnek tudnia kell, hogy az élet tele van végtelenül abszurd helyzetekkel, amelyeknek gyalázatos módon még arra sincs szükségük, hogy valószerűnek hassanak, hiszen igazak.” Az idézet a Hat szerep keres egy szerzőt című drámából származik, amely az 1867-ben ezen a napon született Luigi Pirandello egyik leghíresebb műve.
Június 27-én történt
Szent László királyt a legendák kegyes lovagkirályként mutatják be, mint a késő lovagkori lovagi eszmény megtestesítőjét, kivételes fizikuma miatt nevezik az „Isten atlétájának” is. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása, a kunok és a besenyők legyőzése. Több, a mai napig is fennmaradt ereklye és tárgyi emlék köthető hozz, köztük a győri bazilikában található Szent László-herma és jobbja, amelyet a dubrovniki ferences kolostorban őriznek.
Június 26-án történt
1933-ban ezen a napon született Claudio Abbado, minden idők egyik legnépszerűbb karmestere, aki mindig partitúra nélkül vezényelt. Zenei munkássága nemcsak a tehetség és a szakértelem, de az emberség bizonyítéka is – a milánói Scala zeneigazgatójaként Abbado nyitotta meg az operaház kapuit a szélesebb néprétegek előtt, tanítómesterként pedig számos ifjúsági együttest alapított, például az ő javaslatára jött létre az Európai Unió Ifjúsági Zenekara.
Június 25-én történt
Amikor Antoni Gaudí 1878-ban lediplomázott, az oklevél átadásakor az egyetem rektora megjegyezte: „Még nem tudjuk, hogy bolondnak vagy zseninek adjuk-e a diplomát. Majd az idő eldönti.” Az idő a zseni mellett tette le a voksát. Ikonikus művei, köztük a Casa Milà (La Pedrera), a Casa Batlló, a Sagrada Família, a Parc Güell nem sorolhatók hagyományos stílusokba, csak saját anyagukat és szerkezetüket jelenítik meg, díszítésük és térszerkezetük is újszerű, természeti, vallási jelképeket idéznek. Épületeit finoman megmunkált részletek harmóniája jellemzi, a színekkel ikonográfiai eszközként bánt.
Június 24-én történt
„Az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitelik.” Örkény Istvánból pedig szerencsére sok kitelt. Egypercesek, kisregények, drámák – bennük pedig emberismeret, humor, a sokat látott és megélt ember bölcsessége és a 20. század lenyomata. Örkény nem irodalomtörténet, hanem irodalomtörténés – fogalmazott egy konferencián az életmű kapcsán Bazsányi Sándor irodalomtörténész, hiszen művei úgy szólnak egy szűkebb korszakunkról ma is, hogy találva érezzük magunkat.
Június 23-án történt
Bob Fosse azért ment Hollywoodba, hogy ő legyen az új Fred Astaire, de annak ellenére is túlszárnyalta példaképét, hogy filmes karrierje korán véget ért korai kopaszodása miatt. Koreográfus és rendező lett, a Broadway-n készített munkáiért mindkét kategóriában összesen nyolc Tony-díjat nyert, ami példátlannak számít. Olyan remekművek fűződnek a nevéhez, mint Sweet Charity a Shirley MacLaine-nel, a Kabaré Liza Minnellivel, a Lenny Dustin Hoffmannel, az All That Jazz Roy Schneiderrel vagy a Chicago színházi változata.
Június 22-én történt
Mind ismerjük a Galagonya című verset, ám azt már kevesebben tudjuk, hogy az ezen a napon született Weöres Sándor eredetileg szerelmes versnek szánta a később kedvenc gyermekkori mondókánkká vált szöveget. A ritmusával megigéző hatást gyakorló, rövidke mű nem akárkinek készült – Polcz Alaine volt a szerencsés, aki később hozzáment Mészöly Miklóshoz, míg Weöres Károlyi Amyt vette el, ők négyen pedig jó barátok lettek. A titokra csak évtizedekkel később derült fény.