Ezüstleletek a leendő nagykunsági árapasztó víztároló területén
(MTI) - A régészek a leendő nagykunsági árapasztó víztároló területén a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) megbízásából végeznek leletmentő munkálatokat.
A területen a humuszréteg eltávolítása után fémkeresős vizsgálat során fedezték fel a 19 darab, I. Ferdinánd magyar király által vert dénárt és a velük együtt a földben rejtőző ezüströgöt. Utóbbiról az feltételezik a kutatók, hogy minden bizonnyal értékmérő szerepe lehetett az egyre zaklatottabbá vált korban a vert pénz iránt bizalmatlansággal viseltető egykori tulajdonosa számára.
A 400 négyzetméteres területen szétszórt pénzek vizsgálata jelenleg is folyik. Az egyik, már megtisztított, körmöcbányai veretű, Szűz Máriát ábrázoló dénár 1535-ös évszáma nyújt eligazítást a kincs földbe kerülési idejének meghatározásában. Elrejtése valószínűleg a Buda elfoglalására 1541-ben indított hadjárathoz köthető, ami a mohácsi vészt követő, viszonylag nyugodt másfél évtized után végképp megpecsételte a középkori magyar állam sorsát.
Mivel a lelet felbukkanásának környékén középkori településnyom jelenleg nem azonosítható, minden bizonnyal valaki menekülés közben süllyesztette földe anyagi javait. Az elrejtés körülményeit már nem lehet kideríteni, mivel a mezőgazdasági művelés az egykori tárolóalkalmatosságot is megsemmisítette. Annyi valószínű csupán, hogy zaklatott múltunk egyik tragédiájának emléke lehet. Néhai gazdája sohasem tudott visszatérni érte, nem kizárt, hogy kincsével együtt életét is elvesztette.
A talált dénárt Szent István kezdte Magyarországon veretni bajor minta alapján. Akkor száz darab ért belőlük egy aranyforintot. Később értékük egyre romlott, végül egy aranyat már 4-500 dénárban számoltak, viszonylag kis pénznek számított. A madonnás dénárokat Mária Terézia koráig használták fizetőeszközként Magyarországon.