Szlabey Zoltán (1956) a Magyar Iparművészeti Főiskola alkalmazott grafika szakán kezdte tanulmányait, majd Misch Ádám festőművésznél fejlesztette tudását. Dolgozott Fajó, Nádler, Hencze, az úgynevezett Iparterv csoport tagjai mellett is, de a Kádár-kori légkör nem nyerte el tetszését, így Svájc felé vette az irányt.
Zürichi galériása több külföldi gyűjteménybe értékesítette műveit, és nevéhez fűződik több nemzetközi cég arculatának tervezése is. Az 1990-es évek közepétől önálló nyomdát működtetett, és grafikai stúdiót is nyitott. Alapítója és kiadója a Gyűjtők és Gyűjtemények magyar–német nyelvű periodikának. Az Abádszalóki Nemzetközi Művésztelep újraalapítója és művészeti vezetője.
Folyamatosan állítja ki munkáit itthon és külföldön is. Alkotásai megtalálhatóak a Tate Gallery és a Guggenheim gyűjteményében. A FreylerArt Galériában tartott egyéni kiállítása mellett a XX. Táblaképfestészeti Biennálén is láthatják egy Triptichonját Szegeden a Reök-Palotában. Geometrikus képeit nem maszkolja, hanem szabad kézzel festi meg.
„Mániám, hogy nemcsak a tragédia drámai műfaj, hanem a komédia is, ezért derűs a képek túlnyomó többsége. Sok a sarkára állított négyszög alakú kép: ezek a szokásostól eltérő, sokkal kifinomultabb kompozíciót igényelnek. Úgy gondolom, a kompozíciók vannak annyira erősek, hogy használhatok szokatlan színharmóniákat – mint például finom, világos »fagyi« színeket, illetve a reklámból átvett erős, vad színhangzatokat. A képeknek mindig van és elsősorban érzelmi üzenete. Ehhez mankó a képcím, ami legtöbbször versidézet, de általában eredeti összefüggéséből, mintegy kollázsszerűen kiragadva, a kép megértésének szolgálatába állítva” – jellemzi saját munkáit a festő.
