(MTI) - Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án emlékeznek meg a holokauszt magyarországi áldozatainak napjáról. Idén a legtöbb rendezvényt vasárnap tartották, mert április 16. a pészah ünnepére esett, a vallási ünnep alatt pedig ezekre az emlékezésekre nem kerülhetett sor.
Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója a józsefvárosi pályaudvarnál, az Élet menete fáklyás felvonuláson a több ezres tömeg előtt beszédében hangsúlyozta, hogy az állam vezetője felelős, ha hagyja, hogy torz eszmék, mások fenyegetése, a gyilkos múlt idézése újraéledjen a demokrácia és a szólásszabadság jegyében. Felelős akkor is, ha semmit nem tesz ennek visszaszorításáért, főleg, ha lehetősége lenne állami vezetőként cselekedni. És ez alól a felelősség alól a történelem egyetlen pillanatában sem lehet majd kibújni - tette hozzá.
Zoltai kiemelte: gyáva dolog elpusztított százezrek emlékét, kegyeletét gyalázni, csak azért, mert büntetlenül lehetőség van rá. "Nem tudom elképzelni, hogy bármely társadalomban a gyilkosok büszke felvonulásokat tartsanak az egykori gyilkosságok jelképeivel fenyegetve áldozataikat. (...) A gyűlöletkeltést nem lehet a demokrácia színfala mögül gerjeszteni. Ma, 2009-ben nem támadhat senki sikerrel a demokráciára" - jelentette ki.
Boross Péter volt miniszterelnök kijelentette: "erély és határozott döntés kell ahhoz, hogy ne gerjedjen a félelem", ugyanis "vannak jelenségek és mondatok, amelyek nagyon rosszat ígérnek". Számolni kell a megszenvedettek érzékenységével és a weimari Németország tapasztalataival, melynek során a nácik egyre jobb eredményeket értek el a harmincas évek választásain.
A rendezvényen megjelent többi között Bajnai Gordon miniszterelnök, Kiss Péter miniszter, Aliza Bin-Noun, Izrael állam magyarországi nagykövete, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke, parlamenti képviselő, Gusztos Péter, Böhm András, Eörsi Mátyás SZDSZ-es, Balog Zoltán, Deutsch Tamás, Fónagy János, Schmitt Pál fideszes, Herényi Károly és Pettkó András MDF-es képviselők, illetve Hagyó Miklós, Budapest MSZP-s főpolgármester-helyettese.
A megemlékezés egy másik helyszínén, a Terror Háza Múzeumnál Schmidt Mária a múzeum főigazgatója azt mondta: ahhoz, hogy a fiataloknak át lehessen adni a holokauszt tanulságát, meg kell tanítani őket búcsúzni; a holokauszt magyar áldozatainak emléknapja ugyanis a legkeserűbb búcsú. Az 1944-es esztendő történetében minél inkább megismerjük a dokumentumokat és személyes sorsokat, annál egyértelműbb: a tragédiának, a jogfosztás és a gyilkosságok történetének nem lett volna szabad megtörténnie. Ha nem lettek volna az embermentők a második világháború alatt, "örökre elvesztettük volna a jogot, hogy emberként emlékezhessünk" - fogalmazott.
A rendezvényen részt vett többi között Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint Deutsch Tamás, Fónagy János, Rogán Antal, Schmitt Pál, Szájer József fideszes és Pettkó András MDF-es politikus.
Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának elnöke a Simon Wiesenthal-díjak vasárnapi budapesti átadásakor a Holokauszt Emlékközpontban tartott ünnepségen úgy fogalmazott, az antiszemitizmus és a holokauszttagadás miatt szóló riasztócsengőt meg kell hallani, az utóbbi időben ugyanis többen tudatosan és ismétlődően nyúlnak a rasszizmus elhasznált, poshadt levegőjű eszméihez. Hangsúlyozta: nem engedhetjük meg, hogy az akkori események újraéledjenek, majd hozzátette: becsületes ember ma sem lehet antiszemita.
Az idei Simon Wiesenthal-díjat Nagy Márta tanár és Novák Ilona múzeumpedagógus kapta a holokauszt magyarországi emléknapjához kötődő rendezvényen.
Nagy Márta a pécsi Testnevelési Általános Iskola és Középiskola tanára. Hat éve szervezi a holokauszt napi megemlékezéseket és más, témába illő projekteket az iskolájában. Több holokauszt oktatási tanfolyamon is részt vett, tanulmányutat szervezett Auschwitzba diákok számára. Városában több sikeres kiállítás fő szervezője. Az Anna Frank - Történelem a mának című tárlatot iskolájában több mint 4000 látogató tekintette meg 2008 februárjában. A kiállításon 70 diák tárlatvezető vezette végig a diákcsoportokat. Ebben az évben, februártól áprilisig a Holokauszt Emlékközpont másik utazó kiállítását, az Auschwitz album - Rólunk, nekünk, nélkülük kiállítást rendezte meg a pécsi iskolában, szintén diák tárlatvezetéssel. Nagy Márta elsődleges célja, hogy az általa szervezett programokon, kiállításokon keresztül minél több diák megismerhesse a holokauszt történetét és jelenkori tanulságait.
Novák Ilona múzeumpedagógus, az Élet Menete Alapítvány önkéntes munkatársa. Amellett, hogy saját magát grafikusként, múzeumpedagógusként és teológusként nevezi meg, dolgozott már tanárként általános és művészeti középiskolában is, volt hosszú időn át reklámgrafikus, de sajtószakember és újságíró is. Ugyanakkor fest, rajzol és fényképez. Alkotó tevékenységét Szegedtől Lengyelországig, több hazai és külföldi kiállításon sikerült bemutatnia a nagyközönség előtt.
Novák Ilona 4 évvel ezelőtt kereste meg az Emlékközpontot a Holokauszt vagonkiállítás ötletével. Az első kiállítást közösen szervezték Budapesten, a Keleti pályaudvaron. Az eredeti és egyedi koncepció szerint összeállított kiállítás marhavagonokba installálva tekinthető meg. A síneken gördülő tárlat Budapestről kiindulva azóta az egész országot bejárta. Az elmúlt évek során az ország 29 városában közel 50000 érdeklődő tekintette meg. A városok iskoláiból a diákok rendhagyó történelemóra keretein belül látogatják meg a tárlatot az adott város pályaudvarán.
