(MTI) - Sokan még személyes tanúi annak, hogy a múlt század hatvanas-nyolcvanas éveiben a Balaton volt az akkor még két külön országban élő németek legfőbb találkozóhelye. Ahol már évekkel a hírhedt berlini fal leomlása és az azt követő német újraegyesülés előtt megvalósult a családegyesítés, még ha csak napokra vagy néhány hétre is. Ezeket a valóban történelmi időket igyekszik minél több kortanúval újra felidézni a berlini magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum (CH) azzal a multimédiás kiállítással, amelyet a fal lebontásának - november 9-i - huszadik évfordulója alkalmából októbertől Berlinben tervez. Összegyűjtve és ismét bemutatva azokat a 8 milliméteres filmeket, továbbá fotókat, illetve a legkülönbözőbb feljegyzéseket és egyéb dokumentumokat, amelyeket az akkori időkben készítettek az ilyen eseményekről a németek, s amelyeket most - remélhetőleg minél nagyobb számban - ideiglenesen az intézet rendelkezésére bocsátanak.
A terv - mint azt a kezdeményező, Can Togay János, a Collegium Hungaricum igazgatója elmondta - a közelmúltban tartott lipcsei könyvvásáron kilépett a nyilvánosság elé. Eddig ugyanis többnyire újságcikkek, illetve hirdetések segítségével igyekeztek felszólítani a németeket a közös emlékezésre, most azonban a könyvvásáron tartottak a történelmi időket felidéző, de mindenekelőtt anyaggyűjtő "toborzót". Az igazgató elmondta, hogy az anyaggyűjtés mellett az egykori hírhedt keletnémet állambiztonsági minisztérium, a Stasi és a magyar titkosszolgálatok anyagaiban is kutatásokat végeznek a korszakra és a helyszínre, azaz a Balatonra vonatkozóan.
Can Togay János azt tapasztalja, hogy a program iránt Németországban egyre nagyobb az érdeklődés. Ezt jelzi, hogy a projekt bemutatására a Collegium Hungaricum a könyvvásár igazgatójától, Oliver Zilkétől kapott meghívót már hónapokkal ezelőtt, rögtön azután, hogy az igazgató először hallott a tervről. A lipcsei "installációt" százak tolongták végig. A bemutatkozó program egyik fénypontját mégis az a német férfi jelentette, aki több száz olyan képeslapot gyűjtött össze, amely a hajdani balatoni "össznémet" találkozásokat idézte fel.
A bemutatkozás után kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelynek témája ugyancsak a németek és a Balaton kapcsolata volt, mégpedig két "sztárvendéggel". Az egyik a Magyarországon is jól ismert német Ingo Schultze volt, akinek nemrég jelent meg az Adam und Evelyn című, egy akkori német-német történetet feldolgozó könyve. A cselekmény mindvégig a Balaton partján és abban az időben játszódik, amelyet a Collegium Hungaricum most a kiállítás keretében feldolgozni kíván. A másik pedig a Berlinben élő magyar Dalos György, aki a Balaton-brigád című regényével először fordult tudatosan a téma felé, ironikusan tematizálva a hírhedt Stasi ez irányú megfigyeléseit is.
Can Togay János szerint a terv egyelőre még az anyaggyűjtés, illetve a kutatás szakaszában van, amit hamarosan a feldolgozás követ. Eddig mintegy 50 kortanú jelentkezett, akinek azokról az időkről nemcsak személyes emlékei vannak, hanem ezekkel kapcsolatban tárgyi "bizonyítékai" is. Az intézetet - mint az igazgató elmondta - a filmek érdeklik a leginkább, de természetesen minden más kordokumentum "jöhet". A Collegium Hungaricum a nagy érdeklődést kihasználva még egy sajtókampányt tervez és újabb anyagokban reménykedik.
A terv egyébként nemcsak magyar pénzügyi támogatást élvez - mindenekelőtt a kulturális tárca részéről -, hanem két német tudományos központ is támogatja, azaz jelentős német pénzügyi segítséget is kap. Ez ugyanakkor az igazgató szerint nem csupán a pénz szempontjából fontos, hanem egyben azt is jelenti: a projekt bekerült a német közpénzek által támogatott tervek közé. S az rendkívül ritka, hogy egy külföldi - ezúttal magyar - indíttatású kulturális program német pénzügyi támogatásban részesül. Más nemzetek kulturális intézetei ilyennel eddig nem nagyon büszkélkedhettek.
A kiállítás a tervek szerint október 1-jén nyílik a Collegium Hungaricumban, de előtte már bemutatkozik egy, a Humboldt egyetem által szervezett nyitott műhely keretében. A tervek szerint látható lesz Magyarországon is, minden valószínűség szerint szeptember 10-én, az egykori NDK-s menekültek számára történt határnyitás 20. évfordulóján.
Az "igazi" pedig októbertől több hónapon át tart nyitva a Collegium Hungaricum épületében, s - a tervek szerint - ezután egyfajta németországi és magyarországi vándorkiállítássá alakul át. Mind Németországban, mind Magyarországon már többen jelezték, hogy szívesen befogadnák. A kiállítási anyag a német Bebra kiadó gondozásában könyv formájában is megjelenik, s Can Togay János abban reménykedik: az olyan lényegi hozzájárulást jelent majd a történelemhez, hogy valamilyen módon még bekerülhet a német oktatási rendszerbe is, egyfajta ajánlott olvasmányként. Végül a témából a tervek szerint film is készül, mégpedig Forgács Péter "gondozásában".
Korábban:
