A tárlaton Huszár Vilmos, Czóbel Béla, Moholy-Nagy László és Tihanyi Lajos munkái mellett többek között Berény Róbert remekművével, a Cilinderes önarcképpel is találkozhat a látogató. A kiállításon szereplő művészek közül többen is éltek rövidebb vagy hosszabb ideig Hollandiában. Huszár Vilmos például a De Stijl mozgalom egyik alapító tagja volt. Czóbel Béla a bergeni iskolával állt kapcsolatban, és ő festette Adriaan Roland Holst holland költő első ismert portréját. Több éven keresztül élt és alkotott Hollandiában Moholy-Nagy László, akinek néhány korai képe szerepel a tárlaton.
Magyarország a huszadik század első felében kelet- és nyugat-európai művészek találkozóhelye volt, ahol számos művészeti irányzat képviselte magát egyszerre. A képzőművészek ugyanúgy kísérleteztek a francia fauvizmussal és kubizmussal, az olasz futurizmussal, a német expresszionizmussal, mint a szovjet konstruktivizmussal és filmművészettel. A pezsgő művészeti élet ellenére viszontagságos idők voltak ezek az ország számára. A művészek is érzékelték a nacionalizmus térhódítását, az első világháborút, az Osztrák?Magyar Monarchia széthullását, majd később a kommunista rezsim kezdetét. A zsidó származású művészek életét jelentősen befolyásolta a húszas évek elejétől erősödő antiszemitizmus, majd a holokauszt.
A közel kilencven mű jól reprezentálja a tizenkilenc alkotó kísérletező kedvét a különböző izmusokkal. Példaként említhetjük Kádár Béla Chagall stílusában festett kubista tájképeit vagy Schönberger Armand olasz futurista stílusban megörökített kávéházi jelenetét. Ország Lili a holokauszt traumáját jeleníti meg a szürrealizmus segítségével komor, sötét képein. A kiállított művek magyar és holland múzeumokból, valamint magyar, német és belga magángyűjteményekből érkeznek a tárlatra. A magyar témájú kiállítással az amszterdami múzeum a szovjet és román zsidó származású avantgárd művészeket bemutató sorozatát folytatja. A fauvizmustól a szürrrealizmusig. Zsidó avantgárd művészek Magyarországról című kiállításhoz kapcsolódóan a Walburg Persnél azonos címmel katalógus jelenik meg.
A kiállítással párhuzamosan a múzeum kortárs kiállítótere, a Kunstkabinet Németh Hajnal Berlinben élő kortárs magyar művész és Kékesi Zoltán író, kultúrakutató közös munkáját mutatja be. A Hamis vallomás című videóinstalláció az 1882-es tiszaeszlári pert dolgozza fel, amelyet a francia Dreyfus-ügyhoz is szoktak hasonlítani. Egy modern opera köntösében ?játssza újra?, ahogyan 135 évvel ezelőtt hamisan zsidókat vádoltak meg egy 14 éves keresztény lány meggyilkolásával. A videót kísérő fotósorozat ? amelyet a Németh Hajnal Kékesi Zoltánnal együtt készített ? a mai magyarországi antiszemitizmust, illetve az országban erősödő szélsőjobboldali eszméket mutatja be.
Fotó: jck.nl
