A kerámiagyártás világhírű fejlesztője, KORACH MÓR (Miskolc, 1888. február 8. – Budapest, 1975. november 29.) 1911-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát Budapesten. Meggyőződéses pacifistaként, a Monarchia militarista légköre elleni tiltakozásul 1912-ben Olaszországba emigrált. Először a páduai egyetem ásványtani tanszékén működött mint tanársegéd, majd 1914-től Faenzában, az itáliai kerámiagyártás és művészet híres központjában lett a Kerámia Múzeum felsőfokú szakiskolájának tanára és kutatóintézetének igazgatója. 1925-ben meghívták a bolognai egyetemen alakult vegyipari gépészeti karra; itt írta meg 1928-ban az első olasz kerámia technológia tankönyvet. Ekkor kezdett a kerámia elektromos égetésével foglalkozni. Elsősorban neki köszönhető, hogy a modern olasz kerámiaipar a világ élvonalába került. Az ő tervei alapján épültek az első ipari méretű, hűtöttfejes szilitrudakkal felszerelt, magas hőmérsékletű alagút-kemencék. A kerámia égetésének hőtechnikai problémáival foglalkozva jutott el az úgynevezett szendvicségetési technológia kidolgozásához, amely a gyorségetést új alapokra helyezte. Munkatársaival kidolgozott egy nagy hőingadozásoknak ellenálló, máznélküli porcelántípust; ennek kapcsán egy kiváló minőségű gépkocsigyújtógyertya-alapanyagot is kifejlesztettek, amelyet a Maserati autógyár is alkalmazott. Tanítványával, Dal Borgóval feltalálták a kervit-csempét, és az addig alkalmazott sajtolás helyett a csempék öntését valósították meg. Ezáltal a gyártási költségek 30%-os csökkentését lehetett elérni, valamint a gyártóberendezések költsége is jelentősen csökkent. 1944-ben Korach egy gépkorongolási eljárásra kapott szabadalmat. Az új, nagyfrekvenciás szigetelő anyagokra vonatkozóan is több szabadalma volt.
A magyar kormány hívására Korach Mór 1952-ben hazatelepedett. Egyetemi tanárrá nevezték ki a Műegyetem vegyipari gépek tanszékére, majd a kémiai technológia tanszékre. 1960-ban megszervezte az MTA Műszaki Kémiai Kutatóintézetét, melynek igazgatója lett.
Ismeretelméleti munkássága is jelentős; erről tanúskodik Általános kémiai technológia (1963) illetve a Haskó Lajossal közösen írt Kémiai technológiai rendszerek gráfelméleti vizsgálata (1975) című könyve.
Igazi polihisztor volt: a tudományos és gyakorlati alkotómunka mellett műfordító, szépíró és festőművész is. Olaszországban Marcello Cora néven adta ki szépirodalmi munkáit, melyekből egy válogatás magyarul is megjelent Emberarc címmel 1982-ben.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988, Dr. Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Varga József születésnapja – 1891
VARGA JÓZSEF (Budapest, 1891. február 8. – Budapest, 1956. december 28.): vegyészmérnök, műegyetemi tanár, miniszter, a kénhidrogén-effektus (Varga-effektus) felfedezője. 1920-ban lett a műegyetem tanára, 1939-től iparügyi államtitkár, rövid ideig iparügyi miniszter és kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter is volt. Az I. világháború idején a magyarsármási gázmezőkön létesített földgázhőbontó üzembe helyezését végezte, majd a hazai bauxitoknak a cementgyártásban való hasznosítása foglalkoztatta. Legjelentősebb eredményei a műbenzinek és motorhajtó anyagok előállításához fűződnek. Eleinte főként a kőszenek nagynyomású hidrogénezésével foglalkozott. Ezen a téren nemzetközileg elismert felfedezése az ún. kénhidrogén-effektus (Varga-effektus) megállapítása. A II. világháború után a nagy aszfalttartalmú ásványolajok és kátrányok középnyomású hidrogénezésére dolgozta ki a nevéhez fűződő hidrokrakk-eljárását.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Február 8-án történt
„Mindig és mindenből csak az a tanulság, amit az ember meg tud és meg akar érteni” – fogalmazott egy alkalommal a ma 92. születésnapját ünneplő Szinetár Miklós színházi, opera-, televízió- és filmrendező, forgatókönyvíró, tanár, a Fővárosi Operettszínház és a Magyar Állami Operaház korábbi vezetője, a Magyar Televízió egykori elnökhelyettese.
Február 8-án történt
1627 A világon először a selmecbányai felső Bibertáróban végeztek bányarobbantást fekete lőporral. 1724 I. (Nagy) Péter cár megalapította az Orosz Tudományos Akadémiát. 1877 Benyújtotta lemondását Tisza Kálmán miniszterelnök, miután Ferenc József magyar király elutasította az önálló magyar jegybank felállítására vonatkozó javaslatát. 1904 Február 8-ról 9-re virradóan a japánok meglepetésszerű támadást intéztek a Port Arthurban állomásozó orosz flotta ellen, majd 10-én hivatalosan is hadat üzentek Oroszországnak. 1920 Svájcban, Zürich kantonban népszavazás vetette el a nők szavazati jogának megadását. 1946 Meghirdették azt a versenymozgalmat, amelynek nyomán nagy méretű széncsata bontakozott ki Magyarország bányavidékein. 1949 A budapesti Népbíróság hazaárulás és valutaüzérkedés vádjával koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélte Mindszenty József bíboros hercegprímást, esztergomi érseket. Az ítéletet 1990-ben nyilvánították semmissé. 1953 A Ratkó-korszak intézkedéseként kormányrendelet született a gyermektelenségi adóról. 1956 Londonban forgalomba állt az azóta jelképpé vált emeletes piros busz, a Routemaster. 1983 Ellopták a világ akkori legértékesebb versenylovát, Shergart. A történelem leghíresebb lórablásának rejtélye soha nem oldódott meg. 1984 Szarajevóban megkezdődött a XIV. Téli olimpia. 1994 Magyarország csatlakozott a Partnerség a békéért programhoz, amelyet a NATO hirdetett meg, hogy szorosabb politikai és katonai együttműködést alakítson ki a volt szovjet blokk országaival. 2000 Az Országgyűlés törvényt hozott a Corvin-kitüntetések (Magyar Corvin-lánc, Magyar Corvin-koszorú és Magyar Corvin-díszjelvény) újbóli adományozásáról. 2002 Budapest 13. kerületében felavatták a régi piac helyén fölépült Lehel Csarnokot. 2009 Veszprémben egy lokál előtt meggyilkolták Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát.
Február 8-án született
1405 XI. Kónsztantinosz, az utolsó bizánci császár, 1449–1453 között uralkodott 1700 Daniel Bernoulli svájci fizikus, matematikus, nevét viseli az áramló folyadék mozgását jellemző egyenlet 1794 Friedlieb Ferdinand Runge német kémikus, vegyész, a koffein felfedezője 1819 John Ruskin angol művészeti író, festő és esztéta 1834 Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, természettudós, a kémiai elemek periódusos rendszerének kidolgozója 1894 King Vidor amerikai filmrendező 1909 Lomb Kató tolmács, fordító, a világ első szinkrontolmácsainak egyike 1925 Jack Lemmon kétszeres Oscar-díjas amerikai színész 1932 Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező 1939 Asperján György József Attila-díjas író, költő 1944 Paksa Katalin Széchenyi-díjas népzenekutató 1944 Sebastiao Salgado brazil fotóművész 1944 Kanszai Jamamoto japán divattervező 1964 Badár Sándor Karinthy-gyűrűs magyar színész, humorista
1964 Szulák Andrea Máté Péter-díjas énekes, előadóművész 1992 Fucsovics Márton kétszeres junior Grand Slam-bajnok teniszező
Február 8-án halt meg
1587 Stuart Mária skót királynő 1725 I. Péter Oroszország cárja (1682–1725), egyik legnagyobb uralkodója 1849 France Preseren szlovén romantikus költő, a szlovén költői nyelv egyik kialakítója 1929 Rákosi Jenő író, újságíró, műfordító, színigazgató 1934 Móra Ferenc író, újságíró 1954 Jendrassik György posztumusz Széchenyi-díjas gépészmérnök, a róla elnevezett motor feltalálója, akadémikus 1957 Neumann János, a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa 1966 Rideg Sándor Kossuth-díjas író, az Indul a bakterház szerzője 1994 Bogyay Tamás történész, művészettörténész 1999 Iris Murdoch Booker-díjas angol regényíró 2004 Garam József Rózsa Ferenc- és Aranytoll díjas újságíró, gazdasági szakíró 2014 Helényi Tibor Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus 2017 Peter Mansfield orvosi Nobel-díjas angol fizikus, az MRI egyik kifejlesztője 2019 Walter Munk osztrák születésű amerikai tengerkutató, az óceánok Einsteinje 2019 Tokár György Ybl Miklós-díjas építészmérnök 2023 Burt Freeman Bacharach Oscar- és Grammy-díjas amerikai dalszerző, énekes
A nyitóképen Szinetár Miklós korábbi főigazgató beszél a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségen a Magyar Állami Operaház királylépcsőjénél 2024. január 22-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI
