Február 8-án történt
1627 A világon először a selmecbányai felső Bibertáróban végeztek bányarobbantást fekete lőporral.
1724 I. (Nagy) Péter cár megalapította az Orosz Tudományos Akadémiát.
1877 Benyújtotta lemondását Tisza Kálmán miniszterelnök, miután Ferenc József magyar király elutasította az önálló magyar jegybank felállítására vonatkozó javaslatát.
1904 Február 8-ról 9-re virradóan a japánok meglepetésszerű támadást intéztek a Port Arthurban állomásozó orosz flotta ellen, majd 10-én hivatalosan is hadat üzentek Oroszországnak.
1920 Svájcban, Zürich kantonban népszavazás vetette el a nők szavazati jogának megadását.
1946 Meghirdették azt a versenymozgalmat, amelynek nyomán nagy méretű széncsata bontakozott ki Magyarország bányavidékein.
1949 A budapesti Népbíróság hazaárulás és valutaüzérkedés vádjával koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélte Mindszenty József bíboros hercegprímást, esztergomi érseket. Az ítéletet 1990-ben nyilvánították semmissé.
1953 A Ratkó-korszak intézkedéseként kormányrendelet született a gyermektelenségi adóról.
1956 Londonban forgalomba állt az azóta jelképpé vált emeletes piros busz, a Routemaster.
1983 Ellopták a világ akkori legértékesebb versenylovát, Shergart. A történelem leghíresebb lórablásának rejtélye soha nem oldódott meg.
1984 Szarajevóban megkezdődött a XIV. Téli olimpia.
1994 Magyarország csatlakozott a Partnerség a békéért programhoz, amelyet a NATO hirdetett meg, hogy szorosabb politikai és katonai együttműködést alakítson ki a volt szovjet blokk országaival.
2000 Az Országgyűlés törvényt hozott a Corvin-kitüntetések (Magyar Corvin-lánc, Magyar Corvin-koszorú és Magyar Corvin-díszjelvény) újbóli adományozásáról.
2002 Budapest 13. kerületében felavatták a régi piac helyén fölépült Lehel Csarnokot.
2009 Veszprémben egy lokál előtt meggyilkolták Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát.
Február 8-án született
1405 XI. Kónsztantinosz, az utolsó bizánci császár, 1449–1453 között uralkodott
1700 Daniel Bernoulli svájci fizikus, matematikus, nevét viseli az áramló folyadék mozgását jellemző egyenlet
1794 Friedlieb Ferdinand Runge német kémikus, vegyész, a koffein felfedezője
1819 John Ruskin angol művészeti író, festő és esztéta
1834 Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, természettudós, a kémiai elemek periódusos rendszerének kidolgozója
1894 King Vidor amerikai filmrendező
1909 Lomb Kató tolmács, fordító, a világ első szinkrontolmácsainak egyike
1925 Jack Lemmon kétszeres Oscar-díjas amerikai színész
1932 Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező
1939 Asperján György József Attila-díjas író, költő
1944 Paksa Katalin Széchenyi-díjas népzenekutató
1944 Sebastiao Salgado brazil fotóművész
1944 Kanszai Jamamoto japán divattervező
1964 Badár Sándor Karinthy-gyűrűs magyar színész, humorista
1964 Szulák Andrea Máté Péter-díjas énekes, előadóművész
1992 Fucsovics Márton kétszeres junior Grand Slam-bajnok teniszező
Február 8-án halt meg
1587 Stuart Mária skót királynő
1725 I. Péter Oroszország cárja (1682–1725), egyik legnagyobb uralkodója
1849 France Preseren szlovén romantikus költő, a szlovén költői nyelv egyik kialakítója
1929 Rákosi Jenő író, újságíró, műfordító, színigazgató
1934 Móra Ferenc író, újságíró
1954 Jendrassik György posztumusz Széchenyi-díjas gépészmérnök, a róla elnevezett motor feltalálója, akadémikus
1957 Neumann János, a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa
1966 Rideg Sándor Kossuth-díjas író, az Indul a bakterház szerzője
1994 Bogyay Tamás történész, művészettörténész
1999 Iris Murdoch Booker-díjas angol regényíró
2004 Garam József Rózsa Ferenc- és Aranytoll díjas újságíró, gazdasági szakíró
2014 Helényi Tibor Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus
2017 Peter Mansfield orvosi Nobel-díjas angol fizikus, az MRI egyik kifejlesztője
2019 Walter Munk osztrák születésű amerikai tengerkutató, az óceánok Einsteinje
2019 Tokár György Ybl Miklós-díjas építészmérnök
2023 Burt Freeman Bacharach Oscar- és Grammy-díjas amerikai dalszerző, énekes
A nyitóképen Szinetár Miklós korábbi főigazgató beszél a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségen a Magyar Állami Operaház királylépcsőjénél 2024. január 22-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI
