A luxus fellegvára
A fesztivál egyik különleges helyszíne a város szívében található Párisi Nagy Áruház, amely 1882-ben először kaszinóként nyitotta meg kapuit, de az óbudai textilgyárosnak, Goldberger Sámuelnek köszönhetően hamarosan már a főváros egyik legelegánsabb divatáruházaként kényeztette Budapest nagypolgári közönségét. Az impozáns épület több mint száz éven át szolgálta a divat világát, csupán egy rövid ideig használták könyvraktárnak az államosítást követően. 1958-tól a Divatcsarnokban, 1967-től pedig a Centrum Áruházlánc legújabb üzletében vásárolhatott az az elvtársnő, aki betért a fedett üvegudvaros, öt emelet magas épületbe.
A 2000-es évek elején könyváruházként nyitott újra, de napjainkban már az Andrássy Élményközpont tudományos játszótere és a 360 Bar körpanorámás tetőterasza található benne, a Monarchia eleganciájára vágyókat pedig a Lotz-terem és a Café Parisi várja. Lotz Károly pazar mennyezetfestményei és a csillogó századforduló hangulatát idéző aranycsillárok alatt október 18-án nemcsak a Julius Meinl kávé aromáját élvezhetjük, hanem a Nemzeti Énekkar előadásában hazai és külföldi zeneszerzők kóruskompozícióival és Mécs Károly előadásában elhangzó szonettekkel tiszteleghetünk a 700 éve született költőfejedelem, Dante Alighieri emléke előtt.
Svábhegy ékköve
A város talán legromantikusabb parkja a Svábhegyi Csillagvizsgáló. A varázslatos helyszínt az év bármely időszakában, napszaktól függetlenül érdemes felkeresni, mert itt minden univerzumrajongónak lehetősége nyílik utánajárni a bolygók, csillagok és meteoritok titkainak.
Az épületegyüttes története rendkívül érdekes: elődjét, a Magyar Királyi Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatoriumot az égbolt és a műszerek megszállottja, Konkoly-Thege Miklós hozta létre egy fürdőház átalakításával Ógyallán, 1867-ben. Az intézmény pár éven belül nemzetközi hírű csillagdává nőtte ki magát, ahol a meteorok és üstökösök kutatását jelentősen előrelendítették a csillagász saját maga által tervezett és épített távcsövei és spektroszkópjai. Konkoly-Thege obszervatóriuma az I. világháborút követően költözött a 8 holdas svábhegyi, ősfás területre, ahol aztán az egymás után épülő kupolák alatt a kutatók ismét pásztázhatták az égboltot Konkoly-Thege speciális távcsöveivel.
Az obszervatórium munkatársaival és a Hosszúlépés. Járunk? csapatával ennek most mi is részesei lehetünk. Az október 23-án és 24-én megrendezett Liszt-séta alkalmával közösen tekinthetünk fel az égboltra, és azt is megtudhatjuk, hogyan kapcsolódik Liszt neve égitestekhez, mi is az a Balcsillagzat vagy hogy mit tudhattak az univerzumról a csillagászok a zeneszerző korában.
Liszt Ferenc hagyatéka
Ha egy olyan fesztiválról beszélünk, amelynek névadója Liszt Ferenc, akkor a helyszínek közül nem hiányozhat a Zeneakadémia két épülete: a Vörösmarty utca sarkán álló Régi Zeneakadémia és a Liszt Ferenc téren pompázó főépület. Ennek legfőbb oka, hogy a zeneszerző fáradhatatlan munkájának eredményeként kezdhette meg működését 1875-től az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia, amely kezdetben abban a bérházban talált otthonra, ahol Liszt Ferenc pesti lakása is volt. Az épület hamar kicsinek bizonyult a dinamikusan fejlődő oktatási intézménynek, ezért négy évre rá, közel negyven évre át is költözhetett a ma Régi Zeneakadémiának nevezett, Andrássy úti neoreneszánsz sarokházba. Az akadémia első emeletén Lisztnek mint alapító elnöknek és professzornak saját szolgálati lakást tartottak fenn, amelyben magyarországi tartózkodásai idején, egészen haláláig lakott a zeneszerző. Érdekes kiegészítés, hogy felszentelését követően Liszt többé nem fogadott el honoráriumot tanári munkájáért. A mai főépület tervezését és a körülötte folyó parázs építészeti vitákat Liszt már nem érhette meg, ahogy azt sem, amikor 1907-ben megnyitotta kapuit a hazai zenei képzés és hangversenyélet legjelentősebb központja, a gazdagon díszített, szecessziós és neoreneszánsz jegyeket egyaránt magán viselő palota.
A Zeneakadémia mindkét épületébe ellátogathatunk az elkövetkezendő hetekben, hiszen a Régi Zeneakadémia koncerttermében Ránki Dezső és Klukon Edit hangversenymaratonját, valamint Ránki Fülöp zongoraestjét hallgathatjuk meg október 15-én és 16-án, az október 18-án kezdődő négynapos zenetudományi konferencián pedig megtudhatjuk, hogy mik a legújabb fejlemények a Liszt-kutatás területén. A Liszt Ferenc téri épületben a Jazzical Trio előadását, Szabó Balázs orgonahangversenyét, Kiss Péter Dante-kiállítással egybekötött zongorakoncertjét, valamint Liszt és a szakralitás címmel Fassang László és Szokolay Dongó Balázs népzenét és egyházzenét ötvöző estjét élvezhetjük október 10. és 16. között.
Esztergomi bazilika
A tizenhét napos rendezvénysorozat idei egyetlen vidéki helyszíne az esztergomi bazilika. Nem csupán impozáns megjelenése és a magyar egyháztörténetben betöltött szerepe miatt került be a fesztivál színterei közé, hanem azért is, mert Liszt életművében rendkívül jelentős mérföldkőnek számít. A Mennyekbe fölvett Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére felszentelt főszékesegyház története több mint ezer évre nyúlik vissza. 1010 táján a mai épület helyén álló székesegyházat István király patrónusának, az őt megkeresztelő Szent Adalbert prágai püspöknek szentelték, aki alig egy évtizeddel korábbi hittérítő útján szenvedett vértanúhalált. A szentnek és vele együtt a Szent István-i hagyománynak tiszteleg a minden év április 23-án megrendezett Szent Adalbert-emléknap. Az évszázadok során az épület a legkülönbözőbb viszontagságokon ment keresztül: leégett, megrongálódott, lebontották, a törökök dzsáminak használták, míg végül a 19. század elején Rudnay Sándor hercegprímás és esztergomi érsek megálmodta a várhegyre a Magyar Vatikánt, hogy ezzel ismét az ország egyházi központjává tegye Esztergomot. A grandiózus terv pénz hiányában, illetve a bécsi udvar rosszallása miatt a tervezettnél szolidabb formában valósult meg, de az Ószeminárium, a Sötét kapu, az érseki palota, valamint a székesegyház épülete felépült. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, és Liszt Ferenc kapta azt a megtisztelő felkérést, hogy a ceremóniára ünnepi zeneművet komponáljon. Így született meg az Esztergomi mise, amit október 22-én, Liszt születésének 210. évfordulóján ismét a város klasszicista remekművének falai közt hallgathatunk meg.
Müpa
A Müpa tereit a kultúrarajongók nagy részének nem kell bemutatni, mert szinte kizárt, hogy a budapesti komolyzenei, könnyűzenei és táncművészeti kínálatból ne akadt volna mindenki életében olyan, amiért a Müpa Fesztivál Színházába vagy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe zarándokolt volna. Azt is sokan tudják, hogy itt „lakik” a világ egyik legnagyobb hangversenytermi orgonája: minden okunk megvan azt gondolni, hogy ezen a fantasztikus, 6804 sípból álló, 92 regiszteres, 5 manuálos hangszeren bizonyára Liszt is szívesen játszott volna! A Liszt Ünnep azonban még a rendszeresen Müpába járó közönségnek is rejteget meglepetéseket, és nemcsak azért, mert a fesztivál keretében többek közt a zseniális Patti Smith, Cory Henry és Thomas Hampson is színpadra lép itt, hanem azért is, mert aki például október 14-én este látogat a Komor Marcell utca 1.-be, az az Elektroakusztika 2020 koncert-kalandtúrán egyrészt megtudhatja, kik lettek a Müpa Zeneműpályázatán a kategória nyertesei, másrészt olyan szokatlan nézőpontokból szemlélheti az épület tereit, ahonnan korábban garantáltan nem volt még lehetősége. De ennél többet nem árulhatunk el, ezt muszáj személyesen átélni!
A teljes cikk a Liszt Ünnep hivatalos blogján, a lisztunnep.hu oldalon olvasható.
A nyitóképen a Svábhegyi Csillagvizsgáló. Fotó: Posztós János
