A Győr-Moson-Sopron megyei Nagycenk a 18. század óta a Széchényiek birtoka. A település kastélyának építtetője Széchényi Antal volt, aki halála után unokaöccsére, a Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat alapító gróf Széchényi Ferencre hagyja a birtokot. Édesapja halálakor, 1820-ban Széchenyi István tulajdona lett a családi élet központjának számító kastély, a cenki uradalom és az ahhoz tartozó hat település.
A 18. század közepén eredetileg barokk stílusban emelt épület többszöri átalakítást követően Széchenyi István idejében nyerte el mai arculatát. A gróf 1833-tól kezdve átépíttette és modernizáltatta az épületet, s az utókor által Széchenyi-szárnynak nevezett épületrészben rendezte a rezidenciáját. Annak ellenére, hogy Széchenyi köztudottan csak kevés időt töltött cenki otthonában, lakóhelyét igyekezett a kor legmagasabb szintű technikai eszközeivel felszerelni.
A szép, neobarokk park közepén található épületegyüttes ma a magyar reformkor egyik legfontosabb személyiségét, a 225 éve született Széchenyi Istvánt megidéző emlékmúzeumnak ad otthont. Az intézmény 2014 óta az Eszterháza Kulturális, Kutató és Fesztiválközpont szervezeti egységeként működik, és az idei Széchenyi Emlékévben megújul. Várhatóan az elkövetkező években a kastélyhoz tartozó lovarda, valamint a Széchenyi síremlékek is felújítása is megkezdődik.
Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet áprilisi kulturális szimpóziumán Nagycenk egykori, s jelenkori fejlesztéseiről cserél eszmét dr. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója, Fónagy Zoltán, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, miniszteri biztos.
Helyszín: Várkert Bazár Cukrászda
Időpont: 2016. április 6. (szerda), 14 óra
