A Nemzeti Művelődési Intézet áprilisra tervezett székházavatása és a kapcsolódó Kárpát-medencei Kulturális Találkozó – a váratlan koronavírus-járvány miatt – őszi időpontra került.
A Kárpát-medencei magyarság iránt elkötelezett szervezet számára azonban szimbolikus jelentőségű, hogy a Magyarság Harangja először a nemzeti összetartozás napján szólaljon meg, így az október 3-án megvalósuló székházavatás két elemét, a nemzet összetartozását jelképező Emlékezet tornyát, s az abban elhelyezett harangot június 4-én, szűk körű megemlékezésen avatják fel. A „Magyarság harangja” ezen a napon a tragikus trianoni békediktátum következtében szétszakadt ország magyarságának emlékére szólal meg, emlékezve az elválasztott családok, rokonok, barátok millióira.
A „Magyarság harangja” testvérharangjait később, október 3-án az épület avatására szervezett Kárpát-medencei ünnepségen adják át öt külhoni kulturális szervezetnek.
Attól az időponttól naponta harangszó hívja majd fel a figyelmet a magyarság összetartozására, a közös múlt, a jelen és a jövő fontosságára, a közös cselekvésre.
A harang minden nap azonos időben – 15 óra 13 perckor, a Kárpát-medencei magyarság összetartozását kimondó Alaptörvény aláírásának perceiben (2011. április 25., 15:13) – szólal meg a székházban, hogy egy-egy település nemzeti kultúrát megtartó egyleteire, civil szerveződéseire, a közösség által elért eredményekre emlékeztesse a magyarságot.
A megemlékező eseményen beszédet mond Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány elnöke és Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője. A harangot Dr. Kiss-Rigó László, Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke és Bagi Ferenc plébános szenteli meg, áldást mond Kókai Géza református lelkipásztor.
Nyitókép: Dr. Kiss-Rigó László, fotó: MTI / Rosta Tibor
