„Az emlékmű a nemzet összetartozását jelzi, és azt, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz” – mondta a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára az avatáson. Latorcai Csaba a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségen kifejtette: a 103 éve aláírt trianoni békediktátum nem, vagy alig titkolt célja az volt, hogy a végsőkig meggyengítse az ezer esztendeje szilárdan álló Magyarországot. A nemzet példátlan szellemi és lelki erejének, élni akarásának köszönhető, hogy ez nem sikerült.
És kellett hozzá Bethlen István, Teleki Pál, Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint, akik tudták, hogy a magyarság megmaradásának és felemelkedésének záloga a kultúra megőrzése mellett a szellemi pallérozottság – mondta. Az államtitkár, egyúttal a Kereszténydemokrata Néppárt ügyvezető főtitkárának szavai szerint a nemzeti összetartozás napja arra biztat, hogy higgyünk önmagunkban és abban, hogy a legnehezebb időkben is tudunk a jövőnkre vonatkozóan sikeres válaszokat adni.
Türelemre és politikai érettségre van szükség ahhoz, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, hogy „a nemzet megmaradjon magyarnak, Európa európainak.”
Elmondása szerint a kormány az elmúlt 13 évben hozott nagyszabású gazdasági, társadalmi és nemzetegyesítő intézkedéseinek köszönhetően az összmagyarság a térség együttműködésének és fejlődésének motorjává vált. A kettős állampolgárságról hozott törvénynek köszönhetően meghaladja az 1.100.000-et az új magyar állampolgárok száma.
Latorcai Csaba úgy fogalmazott, „hisszük, hogy tehetséggel, szorgalommal és erős hittel újra naggyá tehetjük Magyarországot”, emellett közös feladatként határozta meg, hogy a 21. századot „a Kárpát-medence népeinek sikeres évszázadává tegyük.”
Herczeg Tamás országgyűlési képviselő szerint a gyásznak is helye van Trianon évfordulóján, de 2010 óta nem az elszakításra emlékezünk, hanem az összetartozásra. A magyarság ismét büszke, a határokon átívelő együtt gondolkodásnak és cselekvésnek köszönhetően ismét erős nemzet lett.
Az alkotás elkészítésével Gera Katalin újkígyósi születésű szobrászművészt, a város díszpolgárát bízták meg, aki fiával és egyben társalkotójával, Csernák Mátéval tervezte meg az emlékművet. Az alapítvány csak a témakört adta meg az alkotónak, ezen túl szabad kezet kapott a szobrászművész, aki a csodaszarvas ősi motívumát javasolta. A szobor bronzból készült, talapzata sütői mészkő.
Az emlékművet a római katolikus templom mellett helyezték el. A műalkotás mintegy 15 millió forintba került, ebből 8,5 millió forint közadakozásból jött össze. Gera Katalin szobrászművész az ünnepségen azt mondta, alkotása „azt szimbolizálja, ami összeköt minket; fényt és utat mutat, ahogy ősi regénk szerint a csodaszarvas tette.”
A szoborszentelést szentmise előzte meg az újkígyósi Szűz Mária Szent Neve katolikus templomban. Az ünnepségen jelen voltak Újkígyós Kárpát-medencei testvér- és partnertelepüléseinek – Szépvíz, Zimándújfalu, Zápszony, Nagyzerind – képviselői is. Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere és Szebellédi Zoltán, Újkígyós volt polgármestere időkapszulát helyezett el a szobornál.
Nyitókép: Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára beszédet mond az emlékmű átadásán június 4-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI
