(MTI) - A kárpátaljai közlemény idézi Bársony Andrást, a Magyar Köztársaság kijevi nagykövetét, aki avató beszédében hangsúlyozta: az emlékmű létesítésével az ukrán fél ismételten bizonyította, hogy az országban élő nemzetiségek igényei iránt toleráns magatartást tanúsít. A soknemzetiségű Kárpátalján élő népek közös történelme arra tanít, hogyan kell békében és barátságban élni a közös európai házban - tette hozzá a nagykövet, aki hangsúlyozta, hogy az emlékműavatás a Magyarország és Ukrajna közötti barátság és jószomszédi viszony megnyilvánulása.
Matl Péter munkácsi szobrász, a honfoglalási emlékmű alkotója - a jelentés szerint - beszédében kiemelte, hogy az emlékmű a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amely a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálja. A "kapu" nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található.
A kárpáti szics-gárdisták stilizált kápolna alakú emlékjelét Oleg Havasi, Kárpátalja megye kormányzója avatta fel. Beszédében kiemelte: a Vereckei-hágón (1939-ben) történt tragikus események örökre bevésődtek az ukrán nép emlékezetébe. A távoli 1939-es évben megalakult Kárpát-Ukrajna mintegy előhírnöke volt az egységes ukrán állam újjászületésének, máig nagy történelmi súllyal bír valamennyi ukrán számára a nemzeti eszmeiség megerősödését és az ukrán területek egyesítését illetően - tette hozzá.
