Az emlékhelyet a Madách Színház és a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) állíttatta. Az avatóünnepség részeként a Madách Színház művészeinek előadásában felcsendültek a Kazinczy Lajos életét színpadra állító musical, A tizenötödik című darab legismertebb dalai is.
Móczár Gábor, a Nöri főigazgatója emlékeztetett: ezzel az emlékhellyel Kazinczy Lajos mellett az összes aradi vértanúra emlékezni lehet a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhelyen.
A Nöri fontos célkitűzése, hogy a magyar történelmet, a nemzet sorsát alakító személyiségeket közelebb hozza az emberekhez és megismertesse a felnövekvő generációkkal – mutatott rá Móczár Gábor, aki hozzátette: a történelem emberközelivé tételében fontos mérföldkő a Madách Színház A tizenötödik című előadása is, amely egy egyelőre szokatlan, de közkedvelt műfajjal mutatja be Kazinczy Lajos hősiességét.
Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója emlékeztetett: a III. Madách Musical Pályázat díjnyertes darabját, Derzsi György és Meskó Zsolt A tizenötödik című szerzeményét áprilisban mutatták be.
Az előadás főszereplőjével készített interjúnk itt olvasható.
Kazinczy Lajos (1820–1849) honvédezredes, Kazinczy Ferenc és Török Sophie legifjabb fia, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja. A tavaszi hadjáratban Klapka György hadtestében volt dandárparancsnok. 1849 májusának végétől ezredesként a komáromi várőrség mozgóvá szervezett részének parancsnoka volt a Csallóközben, majd megbízták egy tartalék hadosztály szervezésével. A mintegy hétezer fős seregtesttel augusztus 6-án Bem csapatainak megsegítésére Erdélybe indult.
A világosi fegyverletétel hírére az erdélyi hadsereg hozzá csatlakozott maradványaival augusztus 24-én az orosz csapatok előtt letette a fegyvert. Az oroszok átadták Eduard Clamm-Gallas altábornagy császári csapatainak és az aradi haditörvényszék elé került, mely teljes vagyonelkobzásra és golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet Haynau jóváhagyta és 1849. október 25-én Kazinczyt az aradi vár sáncárkában agyonlőtték.
Fotók: Nemzeti Örökség Intézete
