„Kertész Imre számára az autentikus létezés egyetlen lehetséges formája az írás lett. Történetek elmondása, miközben tudta, történetei elmondhatatlanok, és maga az írás is képtelen vállalkozás. Ez a paradoxon szinte mindegyik művének kiindulási pontja, ám a kész mű ennek az önellentmondásnak a cáfolata is egyben. Az írás lett számára az identitás meg- és visszaszerzésének küzdőterepe" – fogalmazott a síremlék felavatásán Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet igazgatója. „Kertész Imre kívülállásával nem kis árat fizetett, de a legsúlyosabb történelmi időkben is szabad maradt, s könyvei ebben a szabadságban fogantak. Emiatt lehetnek érvényesek ma is" – tette hozzá.
Hafner Zoltán kiemelte: Kertész Imre formát adott életének, mintát és példát hagyva, hogy mindenkinek saját magának kell megalkotnia a saját történetét és életét.
„Tisztázni, hogy mennyire végzetszerű, illetve történelmileg mennyire determinált az egyén, mennyiben felelős a saját életéért. Kiszabadulhat-e a tömeglét, a nekünk szánt sorstalanság állapotából" - fogalmazott.
A síremléket a 2016-ban elhunyt Kertész Magda elképzelései alapján Czakó Rita és Takács Máté szobrászművészek készítették. A síremlék hátoldalán „A szeretet megvált" idézet olvasható Kertész Imre egy feljegyzéséből.
Az író születésének 90. évfordulója alkalmából is rendezett megemlékezésen Kelemen Barnabás hegedűművész és Hegedűs D. Géza színművész működött közre.
