Kertész Imre
November 9-én történt
Ma ünnepli ötvennyolcadik születésnapját Tóth Auguszta Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a Nemzeti Színház, az Új Színház, a Játékszín, a Radnóti Miklós Színház és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház darabjaiban, illetve a Magyar Passió, a Hölgyek és urak, a Szappanbuborék, a Boldog békeidők és az Ők tudják, mi a szerelem című filmekben láthatott a közönség.
Susan Rubin Suleiman memoárja egy gyilkos nélküli krimi
A budapesti születésű Susan Rubin Suleiman A történelem lánya című kötetének bemutatóján kiderült, milyen az, amikor egy irodalomtudós nem kutatja, hanem „csinálja” az irodalmat.
Március 31-én történt
2016-ban ezen a napon halt meg egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre, aki 1973-ban írt Sorstalanság című regényében elszakadt a hagyományos, tragikus alaphangú holokausztnarratívától, és a múlt századi történelem egyik legsötétebb időszakának egyedülálló feldolgozását nyújtotta. A regényből – az író forgatókönyve alapján – Koltai Lajos rendezett filmet, amelyet 2005-ben mutattak be.
Naplókból és szakácskönyvből készült előadások állítanak emléket a holokausztnak
Nyolc előadás, amely az emberi történelem legsötétebb óráiról szólva hívják fel a figyelmet a humanizmusra.
Kamarazene és békebeli szalonhangulat a Fesztivál Akadémia Budapest téli fesztiválján
A Kelemen Barnabás Liszt Ferenc-díjas hegedű- és brácsaművész és Kokas Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész által alapított, idén tízéves Fesztivál Akadémia Budapest (FAB) világhírű művészekkel várja háromnapos téli fesztiválján a közönséget január 24-től 26-ig a lillafüredi Palotaszállóban.
December 10-én történt
A szakma sem igazán tartotta számon az irodalmi Nobel-díj előtt Kertész Imrét, aki azóta is egyetlen magyarként vette át 2002-ben ezen a napon az elismerést. A Sorstalanság sajátos holokausztregény; direkt roncsolt nyelve sejteti, hogy a leírt szörnyűségekhez a régi szavak már nem elégségesek.
November 9-én történt
„Azt hiszem, jobb minőségű életre születtem, mint amit élnem adatott. De ez gőgös kijelentés, a gőg pedig mindig ostobaság, lényegében. Megélni az életet, azt, ami jutott, s úgy megélni, hogy a teljes jusson, ez az életfeladat, bárhol is éljünk.” Ezen a napon született a Nobel-díjas Kertész Imre.
Október 10-én történt
1903. október 10-én adták át a forgalomnak a budapesti Erzsébet hidat, amelyet 1945-ben a visszavonuló német katonák felrobbantottak. Újjáépítését 1964-ben fejezték be, ekkor nyerte el mai formáját az átkelő.
Poklot mindig könnyebb írni, mint paradicsomot
Lét és idő, lét és írás – lehetnek ezek a terminusok fogalompárok is, ha életünk idejére az önmeghatározás lehetőségeként tekintünk, ha létünk valamely művészi tevékenység által meghatározott, vagy ha élettörténetünk sorseseményeit írással próbáljuk értelmezni és mások számára befogadhatóvá tenni.
A Magyar Nemzeti Galériában adják elő a Katona művészei a Sorstalanságot
Rendhagyó előadásra invitálja a közönséget a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a Magyar Nemzeti Galériába, amely a zsidó múzeummal együttműködésben rendezett megrendítő holokauszttárlatot. A kiállításhoz kapcsolódva a Katona József Színház művészei adják elő a Sorstalanság című regényből készült színielőadást.
Magyar regények a filmvásznon
Olyan magyar regényeket gyűjtöttünk egybe, melyek nemcsak írott formában, hanem a képernyőnkön is elérhetők.
A Keleti szaga ma már a kultúrtörténet része
Lehet szidni vagy szeretni, de az ország legforgalmasabb vasúti csomópontja jóval több, mint egy állomás, komoly történelme és összetéveszthetetlen hangulata is van.
A szabadság és az autonómia az idei Tokaji Írótábor témája
Augusztus 12-én kezdődik a háromnapos 52. Tokaji Írótábor, amelynek kiemelt témája idén a szabadság és az autonómia. A Kárpát-medencei írók egyik legnagyobb irodalmi találkozóján a kerekasztal-beszélgetések mellett felolvasóesteket, koncerteket és borkóstolót is tartanak.
Bemutatták Kertész Imre Lét és írás – Feljegyzések 1959–1973 című művét
Kertész Imre Lét és írás – Feljegyzések 1959–1973 című művét mutatták be szerda délután a Kertész Imre Intézetben.
Megjelent Kertész Imre Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című műve
A Sorstalanság című regény keletkezéstörténetét árnyaló mű a korábbi forrásoknál mélyrehatóbb képet ad arról, hogy milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott a Nobel-díjas író.
Kertész Imre Sorstalansága testközelbe hozza az éhezést a színpadon
A Nobel-díjas író fő művéből fiatal alkotócsapat készített előadást, amelyben a közönség megtapasztalhatja, milyen az, ha megvonják tőlünk az alapvető emberi szükségleteinket. Kritika.