A bábjátékos (Debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Maladype Színház)
A Romániában született, Franciaországban élt és alkotott szerző, Gilles Ségal A bábjátékos című drámájának főhőse az egykori világhírű bábjátékos, egy birkenaui túlélő, Samuel Finkelbaum, aki a már kettészakadt Berlinben, öt évvel a második világháború befejezése után sem hiszi el, hogy vége a borzalmaknak. Képtelenség őt meggyőzni arról, hogy nem kell tovább bujkálni. Egy panzióba bezárkózva éli mindennapjait a koncentrációs táborban odaveszett felesége és soha meg nem született gyermeke bábjával, s készül élete nagy előadására, melynek címe: Samuel Finkelbaum tragikomikus élete. A Balázs Zoltán rendezte előadás főszerepében Kiss Gergely Máté, a báb Elise Paris Turco és Rut Nache López, Újhelyi Kinga és Mercs János pedig kétségbeesetten próbálják bizonygatni szóban és – díszletében a Kabarét megidézően – dalban is, hogy vége.
Anne Frank naplója (Budapesti Operettszínház)
Egy tizenhárom éves amszterdami zsidó kislány, bizonyos Anne Frank 1942. június 12. és 1944. augusztus 1. között naplót vezetett. Kezdetben csak magának írogatott, később, amikor megérett benne az elhatározás, hogy híres írónő lesz, elővette régi írásait, javítgatta, szerkesztgette azokat, mert az volt a terve, hogy naplója alapján könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a német megszállás éveiről. A hátsó traktus bujkáló lakóit azonban leleplezték, Anne Frankot nem sokkal 16. születésnapja előtt Bergen-Belsenben megölték. A többféle feldolgozást is megélt naplóból Grigori Frid írt monooperát, amely Rátóti Zoltán rendezésében, Süle Dalmával látható. Az énekes-színésznővel készített interjúnk itt olvasható.
Kilenc koffer (Zabhegyező Alkalmi Társulás)
Magyarországon a Kilenc koffer az elsők között foglalkozott a holokauszt témájával. Bár a Haladás című hetilapban folytatásokban már 1946-ban olvasható volt, a szerző halála miatt torzóban maradt, könyv alakban csak 1980-ban látott napvilágot. Több magyar filmrendező tervezte feldolgozását, de az első adaptáció 2024-ben született meg: a regényt Schallinger Richárd és Molnár-Keresztyén Gabriella írta színpadra. Az adaptációt az utóbbi rendezte meg. Hallgatni kell, vagy beszélni róla, halljuk a felütésben. Salinger Gábor az író alakítójaként az utóbbit választja. Így avatódik be a publikum abba a rémítő korszakba, amelyben a legalapvetőbb emberi jogokat tiporták sárba, és mindezt ideológiával is indokolni igyekeztek. Később, a legaljasabb indulatok elszabadulásával nem volt szükség az eszmék segítségére, hiszen a terrort magyarázni sem kellett, elég volt következetesen alkalmazni. Kritikánk az előadásról itt olvasható.
Sorstalanság (Katona József Színház)
A Nobel-díjas Kertész Imre fő művéből fiatal alkotócsapat készített előadást, amelyben a közönség megtapasztalhatja, milyen az, ha megvonják tőlünk az alapvető emberi szükségleteinket. Bagossy Júlia a regény kétszereplősre alakított változatát rendezte meg a Katona József Színház Sufnijában Gloviczki Bernáttal és Jakab Balázzsal. A Katona József Színház Sufnijának produkciója az extrém körülmények ellenére a gyermeki világlátást ötvözi a friss szemléletű színházi nyelvvel. A mozgás, a színpadi tárgyak és a beszéd harmonikusan és ritkán tapasztalt hatékonysággal simulnak egymáshoz. Kritikánk az előadásról itt olvasható.
Szakácskönyv a túlélésért (Gólem Színház)
Szakácskönyv a túlélésért egy olyan receptgyűjtemény, amelyet a háború utolsó hónapjai során az ausztriai lichtenwörthi koncentrációs táborba deportált magyar nők írtak emlékezetből. Az ebből készült előadás (Németh Virág és Borgula András adaptációjában, Borgula rendezésében) egy olyan asszony, Hédi néni története (megszemélyesítője: Nagy Mari), aki ezekből a receptekből a táborban tanult meg főzni – elméletben, 28 kilósan. Enni azonban már korábban is szeretett. Ő látja vendégül egy vacsorán a 44 fős közönséget, akik a nagy családi asztal mellett hallgatják-nézik-eszik végig az elmúlt évszázadot.
Tamás könyve (Mesebolt Bábszínház, Szombathely)
Egy kamasz lány szülei válását követően apjával Rómából Magyarországra költözik. Nehezen viseli a változást, apja azonban nem tud mit kezdeni lánya dühkitöréseivel és vagdalkozásával. Egy véletlen során kiderül: a lánynak van egy féltestvére, Tamás. Elkezdődik a nyomozás, napvilágra kerül a múlt, az apa előző házassága, zsidó származása, és az is, hogy a családjának nagy része Auschwitzban vesztette életét. Habermann Anna Mária azonos című művének felhasználásával Hárs Anna írta a darabot, amelyet drámapedagógiai foglalkozással játszik Csató Kata rendezésében Varga Bori, Lukács Gábor és Kőmíves Csongor.
A Tíz hónap Babilon ügy (Gólem Színház)
Fullajtár Andrea nagymamája, Galló Olga a Népszavának írt tárcákat. Őt és édesanyját 1944-ben deportálták. Először Auschwitzba kerültek, ahol az anyát megölték, Galló Olgát azonban egy másik transzporttal továbbvitték. Sikerült neki megszökni, és Breslauban (a mai Wrocławban) el tudott rejtőzni, ahol túlélte a város ostromát. Mindeközben írt, dokumentált, de a feljegyzéseket a háború befejeztével évtizedekre eltette. Amikor azokat 1966-ban terápiás céllal elővette és kiadásra előkészítette, nem engedélyezték a teljes szöveg megjelenését, mert az az aktuális politikai széljárásnak nem volt megfelelő. Több mint egy évtized elteltével is csak csonkán, cenzúrázottan, magánkiadásban jelenhetett meg 1978-ban. A teljes kötet frissen jelent meg a Tények és Tanúk sorozatban a Magvetőnél, Fullajtár Andrea a nagymama kéziratából és személyes levelezései alapján pedig Borgula András rendezővel készített belőle előadást.
A Zsidó Kutya (Spinoza Színház)
A darab egy kutya szemszögéből mutatja be a holokauszt tragédiáját, miközben alapvető emberi értékekről, humanizmusról, barátságról, lojalitásról és összetartozásról beszél. A történet a nácik hatalomra jutásától a koncentrációs táboron keresztül egészen Izrael Államának megalakulásáig tart. Asher Kravitz izraeli szerző bestsellerét Yonatan Esterkin izraeli-amerikai színházi alkotó írta színpadra, és Adam Meir Magyarországon született, Izraelben felnőtt amerikai színész játssza.
