„Munkácsy nehezen kezdte pályáját. Az alulról jöttek elszántságával és kitartásával azokat a mintaalkotó személyiségeket kereste, akik mozgásba hozták a benne lappangó képi gondolatokat és érzelmeket”– idézte fel avatóbeszédében Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.
A festőművész életét ismertetve elmondta, hogy szülei halála után Munkácsy Békéscsabára került anyai nagybátyjához, aki az elemi iskola után asztalosinasnak adta. Aradon dolgozott, itt születtek első rajzai, és első nagy sikerű képe, az 1869-es Ásító inas témáját is korábbi mestersége világából vette. Kiemelte, hogy
az 1880-as években festette monumentálisabb alkotása, a Krisztus-trilógia első két részét, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című képeket, az Ecce homo csak 1895-ben készült el. A két óriásfestmény alkotójával együtt Amerikába is áthajózott, ahol Kossuthéhoz fogható fogadtatásban részesült.
„Munkácsy stílusát a művészettörténet-írás romantikus realizmusnak nevezi, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Életműve a magyar művészet egyik csúcsteljesítménye” – hangsúlyozta Vincze Máté.
Munkácsy Mihály abszolút megkerülhetetlen személye a magyar kultúrtörténetnek. Kevés olyan magyar született, akit világszerte ismernek, és kevés olyan művész, akinek műveit már életében is vásárolták külföldön – hangsúlyozta a megemlékezésen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója, aki úgy fogalmazott, igazi népmesei történet Munkácsyé: asztalosinasból vált Párizsban is ünnepelt művésszé. 1869-ben készült Siralomház című képével indult el a siker útján, amellyel a Párizsi Szalon nagy aranyérmét is elnyerte, és haláláig meg sem állt ezen az úton. Felidézte, hogy Munkácsy Mihály mindössze 56 évesen, egy Bonn melletti szanatóriumban halt meg. Vonattal szállították haza, a Műcsarnokban ravatalozták fel. Nagyszabású temetésén és síremléke 11 évvel későbbi avatásán is többezres tömeg vett részt.
A védett síremlék és környezete most Pákh Imre üzletember támogatásával újult meg.
„Telcs Ede műve, amely mától megint régi pompájában látható, a magyar Géniuszt ábrázolja, aki megkoszorúzza a mester sírkeresztjét” – emlékeztetett az ünnepségen Móczár Gábor, aki kitért arra is, hogy a NÖRI a Miniszterelnökség támogatásával folyamatosan újítja fel a Nemzeti Sírkert államilag védett, leromlott állapotú sírjait. Tavaly összesen 75 millió forintból mintegy 30 sírt újítottak meg. A síremléket Spányi Antal, a Székesfehérvári egyházmegye megyéspüspöke áldotta meg, majd a résztvevők főhajtással tisztelegtek Munkácsy Mihály emléke előtt.
Nyitókép: Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök megáldja Munkácsy Mihály felújított síremlékét a Fiumei úti sírkertben. Fotó: Soós Lajos / MTI
