A francia gyarmatokról, az észak-afrikai arab, a fekete-afrikai országokból és Madagaszkárról 600 ezer muzulmán katona vett részt, és közülük 70 ezren haltak meg Franciaország oldalán az első világháborúban. A történelem egyik legnagyobb csatájában, Verdunnél 300 ezer német és francia katona vesztette életét 1916-ban, közülük több mint 28 ezren muzulmán vallásúak voltak.
"A megemlékezés felidézi, hogy a verduni történelmi pillanat összefogta és a végsőkig egyben tartotta a francia nemzetet: a városlakót és a parasztot, az arisztokratát és a munkást, a tanárt és a papot, a köztársaság hívét és a monarchistát, azokat, akik hisznek az égben és azokat, akik nem. Minden meggyőződés, minden vélemény, minden vallás együtt volt jelen Verdunnél" - jelentett ki a francia államfő avató beszédében.
A félmillió eurós költségvetéssel épített mór stílusú emlékművet Michele Alliot-Marie védelmi miniszter, Hamlaoui Mekachera, a veteránok államtitkára, valamint muzulmán vezetők jelenlétében avatta fel Jacques Chirac elnök az 592, Mekka felé néző sírt magába foglaló muzulmán temető közelében. Az építmény 25 méter hosszú és 19 méter széles fehér falakkal körülvett tér, közepén egy árkádokra emelt kupolával fedett emlékoszloppal.
A verduni csata 90. évfordulóján a francia államfő megkoszorúzta az izraelita emlékművet is, majd a Douaumont erődnél tartott megemlékezésen vett részt, ahol hangsúlyozta: Philippe Pétain marsall, a verduni győztes 1940-ben a dicsőségét a németek előtti gyászos fegyverletétel és a kollaboráció szégyenével takarta el.
Chirac megemlékezett a verduni csata német halottairól is: "Ma Verdunnél nem az ellenségek emlékeznek. A megbékélés országaink között már teljesen elfogadott dolog. Valamennyi halottunknak köszönhetjük, hogy a béke, a biztonság, a felvirágzás, az igazság és a szolidaritás Európájának előmozdításáért dolgozunk" - tette hozzá az államfő.
(Múlt-kor/MTI)
