Magyarországot és Törökországot mélyen gyökerező barátság és stratégiai szövetség köti össze – hangoztatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára Yunus Emre török költő szobrának avatásán szombaton a Bács-Kiskun vármegyei Lakiteleken.
Balajthy Henrietta a Hungarikum Ligetben arról beszélt, Yunus Emre, a 13. században alkotó sokoldalú török költő nagy hatást gyakorolt a török irodalomra, ugyanis korának azon költői közé tartozott, aki a beszélt nyelvhez, az emberekhez közel álló szókincset és nyelvezetet használt, ezzel is meghatározva a török nyelv alakját. Elmondta, Magyarország és Törökország a diplomáciai kapcsolatfelvétel 100. évfordulójáról idén méltó módon, a partnerség kiemelt stratégiai szintre emelésével és a magyar–török kulturális évaddal emlékezik. Hozzátette, a kétoldalú kapcsolatok dinamikusan fejlődnek tovább, hiszen jövőre közös tudományos és innovációs évadot rendez a két állam.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a 13. században született Yunus Emre világhírű török költő bronz képmását Lantos Györgyi szobrászművész készítette el. Úgy fogalmazott, a rokon tudatú népek „itt, Lakiteleken, az értékek kikötőjében, a magyarok földjén az elmúlt másfél évtizedben otthonra találtak”. A különféle kollégiumok, irodalmi estek, kiállítások mellett nyáron a többi közt külön török műfordítói tábor is lesz, és a jövőben török nyelviskolával bővül a programok sora.
Mustafa Sentop, a török parlament előző elnöke elmondta: Yunus Emre a török költészet kiváló képviselője, aki nagyon fontos nemzetük kultúrája szempontjából. Versei szóról szóra, a néphagyomány útján terjedtek. Közölte: a török költőt egy magyar származású férfi ismertette meg Európával. A Magyarországi György néven ismertté vált erdélyi fiatal 1438-ban került török fogságba, 22 éven át az Oszmán Birodalomban élt, később Rómában telepedett le, és a török hagyományokról, szokásokról könyvet írt. Az 1481-ben kiadott latin nyelvű kötetben Yunus Emre tanításait is megemlítette. Később, 1531-ben a – törökökről pozitív képet festő – könyvet németre fordították, amely nagy példányszáma miatt elterjedt Európában. A kötetben szereplő két Yunus Emre-vers sehol máshol nem lelhető fel – tette hozzá Mustafa Sentop.
Gülşen Karanis Ekşioǧlu, Törökország budapesti nagykövete arról beszélt, hogy a felavatott szobor a jó erkölcs, a humánus emberi értékek szimbóluma. Kiemelte, hogy a közös történelmi múlttal rendelkező két népet közös baráti szálak fűzik egymáshoz, és „Yunus Emre filozófiája megtalálható mind a magyar néplélekben, mind a török költészetben”.
Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évadért felelős kormánybiztos közölte: az évad keretében Magyarország „a barátság és együttműködés évszázada” mottóval Törökországban szervez kulturális programokat, Törökország pedig Magyarországon mutatja be a török kultúra színe-javát.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link másolása
