Sir Norman Foster sztárépítész egykor "minden repterek anyjaként" jellemezte a berlini Tempelhofot: a nácik által épített leszállótér Hitler tervezett Germániájának lett volna kapuja. Októberben ez megváltozott, hiszen azóta már nem fogadtak légiforgalmat, ám a város egyelőre nem tud dönteni, hogy mit kezdjenek a hatalmas területtel. A hét elején azonban több javaslat is előkerült: különböző építészek és várostervezők egy tucatnyi hasznosítási tervvel álltak elő.
Jakob Tigges berlini építész azonban nem ért egyet a terület felosztására szőtt tervekkel. Éppen ezért monumentális vázlattal állt elő, és egy 1000 méteres hegyet építene Hitler repterére. A beadvány azonban egyelőre komolytalannak tűnik, hiszen egy hasonló építkezés megvalósítása elképzelhetetlen mennyiségű pénzbe kerülne. Éppen ezért csak szimbolikus a felvetés, ám azt is kifejezi, hogy Tempelhof területe többet ér annál, mintsem hogy egyszerűen felparcellázzák. Sokak szerint viszont már a terv bejelentése is idegenforgalmi szenzáció lehet, hiszen a turisták még egy nem létező hegyet is hajlandóak lennének lefotózni.
A helynek egyébként már a neve is régi korokat idéz, onnan származik, hogy a terület, amelyre épült, a középkorban a templomos lovagoké volt. Innen szállt fel 1909-ben a francia Armand Zipfel és 1923-ban itt épült fel Európa első repülőtere, három évvel később pedig itt alapították meg a német légitársaságot, a Lufthansát.
Tíz évvel később a náci rendszer az Európa fővárosának szánt Berlin kapujává akarta tenni. Albert Speer, Hitler főépítésze a régi terminált olyan grandiózus építménnyé akarta varázsolni, hogy a német földre lépő azonnal átérezze a rendszer nagyságát, erejét. A háború megakadályozta terve véghez vitelét, de az építmény így is impozáns.
Tempelhof azonban igazi glóriát a második világháború után kapott. Az amerikai igazgatású városrészben lévő repülőtér légihíd része lett: 1948 júniusától 11 hónapig fogadta azokat a repülőgépeket, amelyek a Berlin ellátásához szükséges, létfontosságú dolgokat, élelmiszert szállítottak. A szovjetek ugyanis elzártak körülötte minden földi és vízi utat. Később katonai repülőtérként működött, polgárivá a német újraegyesülés után vált. Utasforgalma azonban csekély: 2007-ben kevesebb mint 350 ezer utast szállítottak rajta keresztül belföldre és a szomszédos országokba.
Arról pedig mi is tudósítottunk, hogy a Führer kedvenc repülőterét Ronald Lauder, a híres szépségipari cég tulajdonosa és egyben a világ egyik leghíresebb zsidó örökségvédője mentheti meg a bezárástól.
