A művész elmondta, hogy már 40 éve folyik a kutatás a magyar vízjelek után, tavaly óta a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság keretei között. A tíz legnagyobb magyar intézetben, köztük az Országos Levéltárban, az Országos Széchényi Könyvtárban, az Esztergomi Érseki Levéltárban és a Pécsi levéltárban kutatnak. 500 év alatt 120 ezer vízjel gyűlt össze a 190 magyar papírmalom és papírgyár legérdekesebb jeleiből.
Eddig mintegy 20 ezer vízjelet rekonstruáltak, s a pénteken megnyílt kiállításon félezer vízjelet mutatnak be. A vízjelpaletta igen széles, a monogramvízjelektől a név-, felirat-, és szimbólumvízjeleken át a családi, városi és állami címerekig sokféle forma és alakzat előfordul - mondta el Pelbárt Jenő.
A 18. századi papírok rejtik a kor leghíresebb magyar papír-nagykereskedőjének, a budai Kapellner Jánosnak a saját kereskedői címervízjeleit. Több egykori történelmi magyar papírmalom, köztük Nagyszlabos, Poprád, Diósgyőr merített papírjaiból is láthatnak korai, ritka vízjeleket. A papírgyárak közül Zágráb, Péterfalva és Hermanec különleges technikával készült, préselt vízjeleit csodálhatják meg az érdeklődők.
Pelbárt Jenő elmondta, hogy digitális magyar vízjeladatbankon dolgoznak és 2010-re, amikor a magyar papírhasználat 700 éves évfordulója lesz, az interneten bárki megnézheti majd az eddig rekonstruált mintegy 20 ezer vízjelet.
A magyar vízjelkiállítás augusztus 7-ig tart nyitva a XIII. kerület Teve utca 3-5. alatt.
