„A peremterületek egyik legelhagyatottabb térsége az Ormánság, számos nehézséggel küzd gazdasági- és demográfiai tekintetben” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Hoppál Péter miniszteri biztos. A fesztivál egyik védnöke hangsúlyozta: az elmúlt öt-hat esztendőben az Ormánság újra önmagára talált, számos fejlesztési program indult a térségben. „Segítjük a kulturális önazonosság megélését, odavisszük a magas kultúra eszköztárát, a helyben élők és oda érkező művészek találkozása pedig kölcsönösen előnyökkel jár.”
Megjegyezte: az ötödik fesztivál a nemzeti összetartozás jegyében fogant. „Négy falu összefogott, hogy megmutassa az értékeit az odaérkezőknek. Az előző stáb sokat tett a fesztiválért, azonban Márta István az év elején jelezte, hogy más elfoglaltságai miatt nem tudja tovább vállalni a feladatot, így Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója vette át a fesztivál vezetését.”
Nagy Csaba, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: „a négy falu apraja-nagyja beállt a sorba, és tolja a fesztivál szekerét. Egy ilyen apró településekből álló térségben ez nagy dolog, a környéken évtizedekig nem volt hasonló kezdeményezés. Megjegyzem, ezen a négy településen összesen 1018-an élnek.” Hozzátette: egyedülálló az Ormánság épített kultúrája, a fakazettás templomok párjukat ritkítják.
Pataki András elmondta: hosszú távú céljuk, hogy a Bőköz Fesztivál és az adott térség kulturális kínálata országos mintaprogramként hatással legyen a falvak fejlődésére. „Óriási lehetőség ez a fesztivál a térség számára. A négy település – Kémes, Szaporca, Tésenfa és Drávacsehi - összefogása túlmutat ezen a néhány napon. A kultúra ez esetben nem a megváltás, hanem a kötőerő, melynek mentén újabb együttműködések születhetnek. Gazdasági vállalkozások jöttek létre, magas színvonalú termékeket gyártanak és értékesítenek egyre szélesebb körben, a Duna-Dráva Nemzeti Park egyre több turistát vonz.”
A Kultúra.hu kérdésére válaszolva hozzátette: az elmúlt hónapokban ismerte meg alaposabban a térséget, ám ez véleménye szerint nem hátrány, „a távolról jövő ember éleslátásával” vette számba a helyi célokat, lehetőségeket.
A fesztivál időtartamán kívül is terveznek kulturális programokat. „Megállapodtunk, hogy három hetente a négy település valamelyikén színházi előadást tartunk. Ez kapcsolódhat országos kezdeményezésekhez, a Déryné Programhoz vagy az ifjúságot megszólító Lázár Ervin Programhoz.”
Szeptember első hétvégéjén száz rendezvényt tartanak 37 helyszínen. „Volt mit folytatni, Márta István kiváló munkát végzett, felépített egy jól működő struktúrát. Idén – a tavalyihoz hasonló nagyságrendű – 33 millió forintos támogatással jött létre a fesztivál, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Agrárminisztérium is hozzájárult a költségekhez.”
Az esemény összművészeti programokat kínál az érdeklődőknek. A kémesi nagyszínpadon – többek közt – fellép a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes, Szabó Balázs Bandája, a Cimbaliband, a Pannon Cigányzenekar. A szaporcai Bőköz, illetve Hétöles-tó színpadon mások mellett zenél a Kollmann Gábor Band kiegészülve Wolf Katival és Urbán Orsival. A magyar jazz kiválósága, Binder Károly Varga Gáborral muzsikál együtt. Tésenfán Vastag Tamás ad szvingkoncertet, fellép a Varga Gábor Jazz Trió és a Grappa Jazz. Ezen kívül színházi előadások, Népmese Pont, Versmondó Szalon, táncház, prímásverseny, kirakodóvásár várja az érdeklődőket.
„A települések közt buszjárat, kisvonat és lovaskocsi közlekedik majd, Drávacsehiből pedig bulitraktorral lehet eljutni a többi faluba. Természetesen biciklikölcsönzésre is van lehetőség” – jegyezte meg a fesztiváligazgató.
Fotók: Kálmándy Ferenc
