Lehetséges, hogy a Vatikánt a második világháborúban - a mai napig ellentmondásos megítéléssel - irányító pápát hamarosan szentté avatják? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseken vitáztak a héten az izraeli és vatikáni szakértők, míg a történészek óvnak a hasonló lépésektől, hiszen szerintük előbb nyilvánosságra kéne hozni XII. Pius pápaságának iratanyagát, amire egyelőre semmi remény sincs.
Isaac Herzog izraeli miniszter a héten elfogadhatatlannak nyilvánított bármilyen hasonló lépést, mert szerinte a Vatikán mindvégig tudott a Holokausztról, és az egyházfő hallgatásával mintegy beleegyezett a népirtásba. A Háárec című napilapban megjelent, később komoly belpolitikai viharokat kavart nyilatkozatában a politikus kifejtette, hogy jelenleg semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a pápa bármit tett volna a náci gyilkosságok megakadályozása érdekében. Herzog szerint a mostani szentté avatási terv nem a megbocsátásról szól: a pápa hallgatása nem mentett meg senkit, és a lehető legrosszabb hatást érte el, mert a nácik csak felbátorodtak tőle.
Eugenio Pacelli, avagy XII. Pius világháborús magatartását a mai napig megvédi a Vatikán: XVI. Benedek pápa a múlt hónapban arról beszélt, hogy korábbi elődje minden erejével a holokauszt megállításán munkálkodott. Szerinte a pápa titokban és csendben tette a dolgát, ahogy azt az a bonyolult történelmi pillanat megkövetelte, ugyanis csak ezzel kerülhette el a legrosszabbat, és menthette meg a legtöbb zsidót.
Sokak szerint Benedek beszéde mögött a régóta elhalasztott boldoggá avatási procedúra újraélesztési kísérlete állhat, amely csak az utolsó lépcsőfok a szentté avatás előtt. A Vatikán szóvivője mindezt cáfolta, szerinte az egyházfő csak bátorította a Pius körüli vitát, mert "nem helyes, ha a pápa akármelyik oldalon állást foglal". XVI. Benedek a legújabb hírek szerint komolyan megfontolja a lehetőséget, hogy szüneteltessék a szentté avatási eljárást, amíg meg nem nyílik a kutatók előtt a vitatott megítélésű néhai egyházfő pápaságának archívuma - mondta a sajtónak a látogatás végén David Rozen rabbi.
A történésztársadalom a végletekig megosztott a Vatikán második világháborús magatartásával kapcsolatban, és ez tükröződik a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet aktuális kiállításán is. A tárlat Pius háborús magatartását "semlegesként" jellemzi, ám azt is kiemelik, hogy elődjével ellentétben a pápa nem emelte fel szavát nyíltan a kirekesztés és az antiszemitizmus ellen, és akkor sem tiltakozott semmilyen formában, amikor már biztosan tudott a nagyipari népirtásról. A Szentszék nemrég a kiállítás kísérőszövegeinek újraírását kérte Izraeltől, ám az ottani szakértők erre nem hajlandóak, mert szerintük ehhez előbb a vatikáni levéltár megnyitására lenne szükség, amire hat-hét évnél korábban biztosan nem kerülhet sor.
Egyes történészek azonban még ennél is sarkosabban fogalmaznak, és Piust Hitler pápájának nevezik, illetve a katolikus egyház nácikkal való kollaborálásáról értekeznek. A történészek másik fele mindezt komolytalannak tartja, ám a hatás már megkerülhetetlen: a kijelentés megragadt a köztudatban, és ezt - újfent az iratanyagok zároltsága miatt - hitelt érdemlően cáfolni sem lehet. Voltak, akik a KGB-t vádolják ezzel: egy furcsa elmélet szerint a szovjet titkosszolgálat egy német drámaírót használt fel a cél elérésére.
A nemrég előkerült dokumentumok is a pápa ártatlanságát támasztják alá: az iratok szerint Pacelli undorodott a náciktól. Amikor 1923-ban pápai nunciusként szolgált Németországban, egy Hitler puccsát elítélő levelet írt, 1930-ban a Vatikán külügyi felelőseként tiltakozott a faji törvények ellen, 1935-ben pedig arról tartott beszédet, hogy "a nácik a régi hibákat új köntösben követik el, a faj, és vérkultusz babonájába burkolózva".
Pacelli a pápai székre ülve névválasztásával is elődjét, XI. Piust követte, aki következetesen elítélte a náci doktrínákat. A Szentszék szakértői szerint XII. Pius csendben próbálta menteni a zsidókat, és egy 1940-es körlevelében arra kérte az egyház tagjait, hogy segítsenek az üldözötteken. A brit nemzeti levéltár titkosítás alól nemrég feloldott aktái arról tanúskodnak, hogy Pacelli egy Hitler elleni puccsban is tevékeny szerepet vállalt volna. Erről tanúskodik Adolf Eichmann naplója is, aki megörökítette, hogy az SS vezetői közül sokan vélték úgy, hogy a Vatikán előbb utóbb leállíttatja majd a deportálásokat.
A megmenekült zsidók szerint a pápa a lehető legjobb megoldást választotta, hiszen a titkos tevékenységgel nem hívta fel Hitler figyelmét a kelleténél jobban a Vatikánra. A köztudatban ezért inkább annak kellett volna megmaradnia, hogy a pápa tevékeny irányításával a világháborúban közel 800 ezer zsidót sikerült megmenteni.
