A Múzeumok Őszi Fesztiválját (MÖF) 2006 óta rendezik meg a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A koncepciót és a tematikát a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) tervezte meg. A rendezvénysorozat idei jelmondata: „Jövő! Menő! Múzeum!”, mely nemcsak a múzeumi élményre hívja fel a figyelmet, hanem utóbbi intézmény kapcsolódási pontjait is keresi a tudománnyal és a technológiával. Idén 10 programtematikát hirdettek meg, amelyek közül új a Csak természetesen címet viselő, természettudományokra összpontosító csoport. Lássunk néhányat a közel 130 résztvevő múzeum kínálatából!
Őszi megelevenedő nevek az Ady Emlékmúzeumban (Budapest)
Az Ady-házaspárral és a velük kapcsolatban előkerülő nevekkel, emblematikus személyekkel és viszonyrendszereikkel behatóbban foglalkozni érdekes és tanulságos lehet a ma embere számára is. Közel kerülni, ráeszmélni a dolgok és az emberi lélek összetettségére, kirajzolni a komplexitásukban árnyalt személyiségeket magával ragadó és katartikus, meghatározó élmény lehet. Ez a tudás a különféle hagyatékokból táplálkozik, amely a leghívebb kulcs, a leghitelesebb kapaszkodó, kapcsolat.
Egy érdekes nő, egy több könyvet írt, sajátos memoárokat hátrahagyott Ady-menyasszony, akinek a személye sok kérdést felvet.
Tükörben – Dénes Zsófia, Zsuka, Ady életének krónikása, valamint Fehér Dezsőné, a Nagyváradi Napló szerkesztőjének felesége, Janka, Léda barátnője. Előadó: Imre Zoltán
Női sorsok és lépcsőszeminárium – Magyar Építészeti Múzeum (Budapest)
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központnak otthont adó budapesti Walter Rózsi-villa a legkülönfélébb érdeklődésű és korosztályú látogatókat célozza meg programjaival. Az október 18-i, Tanárok és óvodapedagógusok napja elnevezésű online esemény elsősorban az oktatóknak szól; célja, hogy a virtuális kiállítások, foglalkozások és tanári segédletek bemutatása révén rávilágítson a múzeumban rejlő lehetőségekre. A továbbképzés jellegű „találkozóba” a bátrabbak aktívan bekapcsolódhatnak egy nyitott beszélgetés keretében.
Nem sokkal később, 29-én a nők kerülnek előtérbe a villában. Sebestyén Anna művészettörténész és kurátor rendhagyó tárlatvezetésen enged betekintést a nők helyzetébe a ’30-as években, különös tekintettel az épület szempontjából fontos hölgyekre, például a névadó Walter Rózsi operaénekesre és a tartószerkezetet tervező Pécsi Eszterre.
Izgalmas múzeumközi együttműködést jelent a Miről mesél egy családi album? címet viselő, úgynevezett Lépcsőszeminárium, amelyen ezúttal Walter Rózsi lányának, Radó-Walter Marikának a fotóalbuma lesz fókuszban. A program hét múzeum – többek között a Ludwig, a Kassák, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Gödöllői Királyi Kastély – együttműködésében valósul meg.
Szecesszió minden mennyiségben – Iparművészeti Múzeum (Budapest)
Lüszterek ragyognak, szellemek szöknek, és virágok nyílnak a fővárosi Néprajzi Múzeum programjain a MÖF ideje alatt. Bálint Ádám színész szubjektív tárlatvezetést tart A mi szecessziónk című kiállításban. A Ráth György-villát múlt századok megelevenedett alakjai lepik el, akik feltárják a múzeum műtárgyainak történetét – már ha van, aki elég bátor kérdezni. Dávid Brigitta művészettörténész a Városligeti fasor szecessziós, növény- és állatmotívumokkal díszített épületeiről mesél egy séta keretében. Radványi Diána főmuzeológus pedig a Zsolnay névvel örökre összeforrott lüszter eredetét ismerteti autentikus tárgyak és vetített tartalmak segítségével.
A kínálatban továbbá találkozhatunk fenntartható barkácsműhellyel (a kiindulópontot Buliash Todaeva dizájner időszaki kiállítása jelenti), de a Bugatti-bútorokat tárgyaló szakmai előadással is.
Művészszerelem másképp – Bajor Gizi Színészmúzeum (Budapest)
Tematikájához méltó programokat álmodott meg a Bajor Gizi Színészmúzeum. Egy szokatlan társasjáték a vándorszínész Petőfi Sándor portréját rajzolja meg a fiataloknak, akik vállalkoznak arra, hogy a foglalkozás során ők maguk is átéljék, milyen lehetett ekhós szekéren járni az országot, és kőszínház nélkül játszani. Az iskolások megalkotják saját művészi alteregójukat rögtönzött társulatukban, a játék zárásaként pedig előadnak egy színdarabot.
„Hagyományos” színházi élménnyel is készül a múzeum: a Babits Mihály Színház október 18-án előadja Bagossy László A sötétben látó tündér című meséjét. A társulat október 28-i előadása már az idősebb korosztályt célozza. A Jónás könyve, Török Sophie előadásában a korszakos szerző, Babits Mihály és felesége, a szintén írni vágyó Tanner Ilona (művésznevén Török Sophie) kapcsolatát viszi színre, annak is az előbbi halála előtti időszakát. Babitson már úrrá lett a gégerák, nem tud beszélni. A próféta azonban ilyenkor sem hallgathat el, szólnia kell, így a korábban férje árnyékában élő hitves lesz a szócső, a kinyilatkoztató hang. Férj és feleség, költő és költő együtt mesélik el a Jónás könyvét – előbbi a gondolat, utóbbi a szó.
Utazás térben és időben – Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre)
A szentendrei intézmény nemcsak a tudást passzívan befogadni vágyókra, de az aktív élmények kedvelőire is gondolt. Az október végén két napot felölelő Elfeledett mesterségek című rendezvény nagy hangsúlyt fektet a múltbéli felfedezésekre, melyek mára mindennapjaink szerves részévé váltak. Golyóstoll, biztonsági gyufa, számítógép és a többi… A Skanzen különböző helyszínein zajló programok a telefon, a C-vitamin, a molnár szakma és a gyógynövények rejtelmeibe avatják be az érdeklődőket, néhol interaktív lehetőségekkel.
A mozgáskedvelő látogatók sem maradnak szórakozás nélkül, a múzeum ugyanis több biciklitúrát is indít a fesztivál ideje alatt, minden alkalommal más témában. A bringások átutazhatnak a fűszerek világán, de a test határait is megismerhetik a kiránduláson, mely egyszerre értendő szó szerint és képletesen.
Mindemellett idén 21. alkalommal rendezi meg a Skanzen hagyományos Márton-napi újborfesztiválját és libatorát, amely étellel-itallal, kézműves foglalkozásokkal és – természetesen – lámpás felvonulással ünnepli meg a Katalin napjáig tartó kisfarsangi időszakot.
Élő történelem – Déri Múzeum (Debrecen)
Debrecenbe is elviszi a MÖF-öt a Déri Múzeum, amelynek története a 19. század közepéig nyúlik vissza. Nemcsak az intézménynek érdekes és tartalmas a múltja, de a város és a gyógynövényhasználat kapcsolatának is. Erről szól a múzeum rendhagyó tárlatvezetése, amely az Egyszarvú Patika eredeti tárgyai és egy csésze tea társaságában sajátos gyógynövényismertetőt ad a látogatóknak.
Az alsós korosztályt célozza az október 31-i Szüretelő szünetelő. A tematikus nap során az őszi ünnepeket és a mezőgazdasági eseményeket ismerhetik meg a kisiskolások múzeumpedagógiai foglalkozások és játékok útján.
November 10-én a Tisza István-kiállítás várja az érdeklődőket, ahol modern muzeológiai eszközök vázolják fel az ellentmondásos miniszterelnök gondolkodását és motivációit, illetve az érintett történelmi időszak fontosabb problémáit. A tárlatvezetés legizgalmasabb aspektusa Sóvágó Csaba, a Csokonai Színház munkatársának alakítása, aki hús-vér valójában igyekszik színre vinni a politikust.
Történelem és irodalom – Dobó István Vármúzeum (Eger)
Természetes, hogy október 17-én a múzeum megemlékezik az 1552-es év ugyanezen napjáról, amikor a törökök feladták az egri vár ostromát. A diadalmas várvédés emlékére tartják minden évben Az Egri Vár Napját. Az intézmény idén szakmai programokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, haditorna-bemutatóval és játszóházzal készül a jeles napra.
Ha már Eger, a történelem mellett az azt megéneklő irodalomról is szólni kell – érdemes hát ellátogatni a Gárdonyi-kertben tartott valamely foglalkozásra. Az iskolásoknak szóló „litera-túra” Gárdonyi titkosírással írt, A természet kalendáriuma című művéből indul ki. A gyerekek nemcsak megfejtik a szövegeket, de ők maguk is írhatnak hasonlót.
A MÖF keretében nyílik meg a múzeum Lesznai Anna-kiállítása, mely elsősorban meseíróként és illusztrátorként tárgyalja a polihisztor képző- és iparművészt, költőt és írót, a Nyugat első nemzedékének alkotóját. A kiállításhoz kapcsolódik Szilágyi Judit irodalomtörténész október 24-i előadása.
„Török búza édös málé” (Szeged)
Október 21-én a szegedi Napsugaras Tájházban az újvilágból származó kukoricá köré szervenek egész napos családi programot. Szegeden a szegényebb családok termesztették. Számuk annyira jelentős volt, hogy egész városrészt neveztek el róluk, ahol az utcasarkokon fehér kendővel borított talicskákban árulták öreg asszonyok a főtt kukoricát.
A Napsugaras Tájházban ezen a szombaton a kukoricatermesztés szegedi hagyományai elevenedik meg különféle furfangos játékok segítségével (pl. kukoricamorzsoló verseny). A Kézműves Játszóházban csutkából gyerekjátékokat, csuhéból különféle babákat, díszeket, a Boszorkánykonyhában különféle kukoricás csemegéket lehet készíteni.
Gondold újra! Családi délután a Mindszentyneumban (Zalaegerszeg)
Szintén október 21-én, szombaton a újrahasznosítás és a zero waste szemlélet lesz a témája Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága-Mindszentyneum Tagintézményének családi délutánjának. A háztartásokban található kidobásra szánt tárgyak új tárgyakká és játékokká alakulnak.
További programok a Múzeumok Őszi Fesztiválja honlapján.
