Mint azt az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója a CNA tajvani hírügynökségnek elmondta, magyar utazók már a XVIII. században megfordultak a kínai szárazföldtől mindössze 2 kilométerre fekvő, de jelenleg Tajpej ellenőrzése alatt álló szigeten. Az ismert geográfus-tudománytörténész csütörtökön befejeződött útjának egyik célja a 153 négyzetkilométer nagyságú, mindössze 85 ezer lakosú sziget történetének és fejlesztési terveinek részletes megismerése volt.
Mint arról Kubassek János a CNA-nak beszámolt, még egyetemista korában, különösen azt követően kezdett érdeklődni Tajvan és Kelet-Ázsia története iránt, hogy olvasott Csinmen 1958-as kínai ostromáról. A 44 napon át tartó, 823 összecsapást hozó harc során a kommunista Kína csapatai 480 ezer tüzérségi gránátot lőttek ki a szigetre. "Később, a kutatásaim és a munkám miatt még inkább figyelmes lettem Csinmen történelmi és kulturális jegyeire, valamint sajátos földrajzi fekvésére" - tette hozzá Kubassek.
A múzeumigazgató arról is beszámolt a sziget elöljárójának, hogy magyarok már 1774-ben jártak Tajvanon és Csinmenen, útjukról történelmi feljegyzések is készültek. "A sziget angol neve akkor Quemoy volt" - tette hozzá. "Érdekes volt megtudni, hogy magyarok keresték fel a szigetet több mint 200 évvel ezelőtt" - mondta Li Csu-feng, Csinmen elöljárója. A magisztrátus felkérte a magyar szakembert, hogy segítsen anyagot gyűjteni az utakról, csakúgy, mint bővíteni a Csinmen történetéről és korai fejlődéséről szóló történelmi feljegyzéseket.
Mint arról Li is beszélt, Csinmen egy olyan sziget, amelyről nagy számban vándoroltak el, az 1842-es ópiumháború után 700 ezer és 800 ezer között volt azok száma, akik Délkelet-Ázsiába mentek. Tajvanon ma 300 ezer csinmeni él. A sziget, amelyen összesen hat városka és 37 falu található, majdnem kizárólag turizmusból és - a kínai anyaországhoz való közelségét kihasználva - szolgáltatásokból él. Neve aranyajtót vagy aranykaput jelent.
