A felmérés arra kereste a választ, hogy a járvány következtében kialakult speciális helyzetet a múzeumok hogyan tudják kezelni, illetve milyen következményekkel számolnak, abban az esetben, ha a múzeumok kapui a legrosszabb forgatókönyvvel számolva július végéig zárva lesznek.
2020. április 2. és 6. között 94 fő töltötte ki a kérdőívet, szakmai besorolás szerint a legnagyobb arányban (38%) területi múzeumok, földrajzi felhelyezkedést tekintve pedig a fővárosi múzeumok szakemberei válaszoltak a legtöbben.
A válaszadók járvány következtében bezárt muzeális intézményeiben a látogatottság jelentősen, összeségében több mint 2 millió fővel lehet kevesebb, ezen belül a múzeumpedagógiai foglalkozások tervezett résztvevői száma akár 250 ezer fővel is alacsonyabb lehet. A belépőjegyekből és egyéb szolgáltatásokból bevételkiesés, amely az éves intézményi költségvetés tervezett eleme, a felmérésben résztvevő intézményekben meghaladhatja a 280 millió forintot. Ezért, járvány kezdete óta a múzeumok számos költségcsökkentő intézkedést tettek, amely érintette működési költségeket, személyzeti intézkedéseket is eszközölniük kellett, és többek között lemondták rendezvényeiket és tervezett kiállításaikat. Figyelemfelkeltő egyik adatközlőnknek az a megjegyzése is, hogy a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1.§ (10) pontja nem tartalmazza a Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenységet (TEÁOR-91), ezért a kedvezményeket a muzeális intézmények nem tudják igénybe venni.
A muzeális intézmények bezárása ellenére a szakemberek elsősorban a közösségi médián és a múzeumi honlapjukon keresztül tartják a kapcsolatot a közönséggel, próbálják megtartani a közönség érdeklődését. Igaz, kisebb mértékben vettek részt segítségnyújtással helyi közösségükben, de számos szép példa mutatja társadalmi szerepvállalásukat ebben a speciális helyzetben.
Az intézményi bezárást követő otthoni munkavégzéssel kapcsolatban megoszlik a válaszadók véleménye, több mint felük pozitívan ítélte meg, akad olyan múzeum, ahol még nem indult el vagy nem engedélyezett a távmunka. Számos nehézséget is megfogalmaztak válaszadóink, amelyek közül kiemelkedik az otthoni munkavégzéshez szükséges infrastruktúra hiánya, és a munkaadminisztráció nehézkessége. Az otthoni munkavégzést számos feladat jellemzi, a kutatómunka, a tudományos feladatok mellett kiemelkedik még a kommunikációs tevékenységek, a digitális tartalmak létrehozása és az adminisztráció. Több olyan feladatról is beszámoltak a válaszadók, amelyeket nem lehet otthonról elvégezni. A karbantartás és a leltározás mellett megemlítették a digitalizálást, fotózást, revíziót, takarítást és fertőtlenítést, valamint a szakmai ügyeletet, bejárásokat, ellenőrzéseket.
A válaszadók véleménye szerint a kialakult helyzet legjelentősebb problémái közé tartozik a bevételkiesés és a munkaerő megtartása, de többen fejezték ki a járvány helyzet utáni bizonytalanságukat és kétségeiket, amely elsősorban szintén az intézmény finanszírozását érinti. Ebben a kérdéskörben is erősen megjelenik a technológiai infrastruktúra hiánya, amely az otthoni munkavégzést, a digitális múzeumként való működést támogatná. A helyzet enyhítésére pénzügyi és módszertani támogatást javasolnak. A kialakult helyzet egyik pozítivumának azt tartják, hogy jutott idő az elmaradt feladatokra. Más területek jó gyakorlatai közül az online kínálatot emelték ki a legtöbben. A belföldi turizmus újraélesztéséhez saját múzeumi eszközökkel, azaz új kiállításokkal, programokkal és szolgáltatásokkal tudna hozzájárulni a legtöbb válaszadó.
A teljes jelentés itt érhető el.
