A spanyol kutatók szerint a Sevillában található faládika rejti Kolumbusz Kristóf 500 éves maradványait, ám az 1877-ben Santo Domingo szigetén talált dobozkát szintén Kolumbusz maradványait rejtő dobozként aposztrofálják. A kutatók most azt remélik, hogy a dominikai doboz felnyitásával megoldhatják a 100 éve tartó polémiát.
 |
|
A sevillai koporsó |
Spanyol kutatók hétfőn bejelentették, hogy végre elnyerték a Dominikai Köztársaság engedélyét, hogy felnyissák az ott található koporsót. "A Dominikai Köztársaságba február 14-15-én látogat el a spanyol törvényszéki orvosszakértőkkel kiegészült csoport, amely végignézi a hatalmas Kolumbusz síremlék felnyitását, s megvizsgálja az ebben talált csontok állapotát" - nyilatkozta a kutatás vezetője, Marcial Castro. Castro elmondása szerint a dominikai kulturális miniszter, Sulamita Puig a múlt hét pénteken személyesen értesítette faxon a kutatókat, hogy elnyerték a helyi kormányzat beleegyezését.
A csoport ezután megállapítja, hogy a csontok elég jó állapotban vannak-e ahhoz, hogy elvégezzék rajtuk a DNS-vizsgálatot. A DNS ugyanis a csontokhoz hasonlóan károsodik, töredezik az idő multával. Így elképzelhető, hogy a kutatóknak nem lesz sok dolga a megtalált leletekkel. "Egy genetikus már akkor tudja, hogy van-e használható DNS a csontban, ha ránéz" - állítja Castro. Ha a vizsgálat elvégezhető és a kormányzat is áldását adja rá, akkor a csontokból nyert DNS mintákat keresztpróbának vetik alá a Sevillában eltemetett Kolumbusz-rokonok mintáival. Ezen kívül összevetik a Sevillai Kolumbusz-maradványok mintáival is.
Castro kutatócsoportja a spanyol mintákkal korábban már több keresztpróbát végzett. A "sevillai Kolumbusz" maradványait összevetették Sevillában nyugvó testvére Diego, és fiának, Hernandonak tulajdonított csontokból kinyert DNS-sel. A három mintás keresztpróba azonban nem zárult értékelhető eredménnyel, ugyanis a DNS-ek elég rossz állapotban voltak, és nem hoztak megnyugtató eredményt. A csoport ezután döntött a Santo Domingon található minták elemzése mellett.
