„A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az” – szól Tolsztoj Anna Kareninájának sokat idézett első mondata. Nos, néha boldogtalan családok történeteiben is vannak hasonlóságok.

Halász Rita Mély levegő és Gurubi Ágnes Szív utca című könyvében nemcsak az a közös, hogy mindketten első regényüket írták meg. Hanem az is, hogy mindkét könyv a súlyos (családi) béklyóktól – legyenek azok múltbéliek vagy mostaniak – való megszabadulásról szól.

Az eredetileg művészettörténész végzettségű Halász Rita Mély levegő című kötete egy harmincas éveiben járó, kétgyermekes nő életének válságos szakaszát mutatja be. Vera fuldokol a házasságában, és egy durva veszekedés/verés után elköltözik a férjétől – aki, mint kiderül, már korábban is bántalmazta őt –, két kisgyerekével. Döntenie kell: megpróbálja rendbehozni a kapcsolatukat, vagy újrakezdi az életét, és megtanul ismét szabadon élni, szabadon lélegezni.

Utóbbit választja, de szembesülnie kell azzal, hogy ez nem is olyan egyszerű. Mert vajon megoldást jelent-e, és ha igen, meddig, hogy az apjánál meghúzhatja magát a gyerekekkel? Hogy az apjától rég elvált anyja is rendszeresen feltűnik, és kértelen tanácsokat ad, programokat szervez Verának?

Mihez kezdjen azzal, hogy előkerül az iskoláskori nagy szerelem? De a férfi nős, és néhány lopott alkalomnál több nem is jut nekik. Hogy legjobb barátnője próbálja terelgetni a válás, és egy új kapcsolat felé? És mi van akkor, ha ez az új kapcsolat egyet jelent a droggal való megismerkedéssel, a függőséggel?

Van-e, lehet-e innen visszaút a normalitáshoz, a hétköznapokhoz, a gyerekekhez? Okozhat-e újra örömet a munka, amelyben egykor tehetségesnek tartották őt?

Fájdalmas kérdéseket tesz fel és nehéz élethelyzeteket boncolgat az író. Ráadásul nem könnyíti meg az olvasó helyzetét sem. Mondatai sokszor szenvtelenek, kemények, kíméletlenek – a könyv összes felnőtt szereplőjével szemben. Nem ítélkezik felettük, de fel sem menti egyiküket sem. Éppen ezért nehéz azonosulni bármelyikükkel. Mégis, drukkolunk Verának, hogy találjon végre önmagra.

A könyv a világban, a társadalomban, a családban helyét és szerepét kereső ember, illetve nő és anya alakját helyezi középpontba, és a

Ki vagyok én?/Ki voltam eddig?

dilemmákra próbál válaszolni. Emellett bemutatja, milyen könnyen ki tud siklani egy házasság, milyen buktatói lehetnek egy párkapcsolatnak, milyen apró dolgokon múlik, merre halad tovább az élet. Hogy férj és feleség együtt vagy külön folytatják-e a megkezdett utat.

Súlyos kérdésekkel bombáz tehát Halász Rita karcsú kötete. Ls van bátorsága válaszokat is adni. Nem azonnal, és nem is mindig egyértelműen, de ad.

Ugyancsak a Ki vagyok én?, de még inkább a Ki voltam eddig? kérdések mentén halad Gurubi Ágnes (eredtileg újságíró, szerkesztő) Szív utca című transzgenerációs regénye is.

A történet tulajdonképpen egy olyan családé, ahonnan „hiányoznak a férfiak”. A szerző részben önterápiás céllal, részben pedig azért írta meg a könyvet, hogy lányainak elmesélje a családbéli nők történetét, s közben számos, mélyre ásott traumát is feldolgozzon.

Gurubi Ágnes sorait olvasva megértjük, hogy a háborút, a holokausztot, a férfiakkal való találkozásokat és a férfiak elvesztését a család nő tagjai csak úgy tudták túlélni, ha egyszerűen lefagyasztották az érzéseiket, a szívüket.

Ám ha nincsenek érzések, nemcsak a fájdalmat nem érzik, hanem a boldogságot sem.

„Szerettem volna ezt a fagyos szívet felolvasztani. Az motivált leginkább, hogy a lányaimnak ezt a fajta mintát ne adjam tovább. Azért akartam feltárni a múlt traumáit, hogy a lányaim jelenét és jövőjét már ne befolyásolja” – mondja az író egy korábbi interjúban.

A Szív utca, bár tartalmaz életrajzi elemeket, mégsem Gurubi Ágnes, hanem a főhős, Anna története. Rengeteg utánajárás, kutatás, utazás, beszélgetés előzte meg ennek a nem túl vastag, de annál sűrűbben szövött, néhol már-már fojtogató könyvnek a születését.

Ám ahogy haladunk előre a történetben, egyre világosabban érezzük, miért fogalmazott úgy Gurubi Ágnes az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon, amikor a könyvről kérdezték, hogy

„már tudom, hogy honnan jöttem, hogy hol vagyok, és hogy hová tartok”.

És hogy miért mondta azt, hogy a könyv írása előtt úgy érezte: szeretne fellélegezni, majd pedig írás közben ez a felszabadító, nagy levegővétel meg is történhetett.

Halász Rita: Mély levegő, Jelenkor Kiadó, Budapest 2020.
Gurubi Ágnes: Szív utca, Kalligram Kiadó, Budapest 2020.

V. Nagy Viktória