A ceremóniát Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke celebrálta. A múzeum és a Magyar Unitárius Egyház megállapodást kötött a templom további hasznosítására. Az unitárius közösség szertartásainak helyszínéül is szolgálhat a skanzen nyárádgálfalvi temploma.
A szombati szertartás előtt köszöntőt mondott Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, Cseri Miklós, a skanzen főigazgatója, Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyházkerület főgondnoka, Fazekas Lajos Levente, a Magyar Unitárius Egyházkör esperese és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője.
Májusban adták át a skanzen Erdély épületegyüttesének első kiállítási egységét, amelynek központi szakrális épülete az erdélyi Maros megyéből, Nyárádgálfalváról származó unitárius templom.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításai eddig is otthont adtak különböző felekezetek épületeinek. A skanzenben római katolikus, görögkatolikus és református templom is található, amelyekben istentiszteletet, keresztelőt, esküvőt is tarthatnak.
Az Erdély épületegyüttes központi szakrális épületének unitárius templomot választott a skanzen, hiszen az unitárius vallásnak különleges szerepe van Erdély történetében:
az egyetlen magyar alapítású vallás a 16. századi Erdélyben született meg.
Ma Erdélyben és Magyarországon 70 ezer ember vallja magát unitáriusnak.
A nyárádgálfalvi unitárius templomot 1757-ben Szentiványi Zsigmond földbirtokos költségén építették. Mivel az ellenreformáció időszakában királyi engedély nélkül emelték az épületet, azt Mária Terézia bezáratta, és csak 1772-ben engedélyezték a kinyitását. Ezután készült el a berendezése, amelynek emlékét őrzi a keleti karzaton, a kazettás mennyezeten és a szószékkoronán az 1773-as évszám. A templom tere az unitárius templomok berendezésének puritán egyszerűségét mutatja, megcsodálható a szószék és az úrasztala mellett a már említett szószékkorona.
A skanzen Erdély épületegyüttes templomának kőkerítésén kiállítás ismerteti meg a látogatókat az unitárius vallással és történetével. A templom belső terében a rendszerváltás előtti Románia falurendezési tervének, a falurombolásnak a mementóit mutatja be a múzeum.
A szakrális épületek a közösség vallásgyakorlatának központi helyszínei, de kisebbségi létben a nemzeti identitás megtartásában is fontos szerepet töltenek be.
A kisebbségi lét jelképeként a skanzen nyárádgálfalvi templomában látható egy 95×173 centiméteres nemzeti színű zászló, amelyet a nyárádgálfalvi unitárius közösség adományozott a skanzennek. A zászlót a besorozott katonák szekerére tűzték. 1945 után rejtegetni kellett, 1989-ben került elő az orgona mélyéről.
Fotók: MTI/Máthé Zoltán
