Ember Márk
A 2024-es év rendkívül sűrű és gazdag volt, tele szakmai élményekkel és rengeteg fejlődési lehetőséggel. Én egyébként mindig abban mérem egy év sikerességét, hogy hány olyan embert ismerhettem meg, akiknek a társasága, a velük való találkozás élménye hosszú távon is elkísér. Ebben a tekintetben is nagyon hálás lehetek a tavalyi évért.
Bár fogadalmakat nem szoktam tenni – távol áll tőlem az ilyesmi –, de idén is arra törekszem majd, hogy minél több jó ember társaságát élvezhessem, mint ahogy én magam is igyekszem másoknak jó élményeket nyújtani – legyen szó akár magánéleti, akár szakmai helyzetekről.
Az irodalom pedig továbbra is állandó része lesz az életemnek, hiszen a színdarabok révén nap mint nap találkozom különböző alkotásokkal. Ami pedig a magánéletemet illeti, szeretnék idén minél többet és gyakrabban olvasni.
Kassay Sára
2024.
A dupla kettes az évszámban nem lehet véletlen, az év kettőssége kimagasló. Magasabb, mint 2023-ban, de várhatóan alacsonyabb, mint 2025-ben, majd 2026-ban. Nem volt rosszabb, mint 2023, és remélhetőleg nem jobb, mint 2025. Kihívásokkal teli év volt, és egyre csak gyorsabb, de azt mondják, hogy minél öregebb és bölcsebb az ember, (talán) ez egyre csak ilyenebb lesz. Kettősségek. Mint az, hogy a legkisebb és a legnagyobb problémám is egyszerre az egyetem. És az evés. Egyfolytában csak mikor eszünk és mit eszünk egészen addig, amíg azt nem veszem észre, hogy a fontossági lista legutolsó tagja is megelőzte, emiatt ingerült és ideges vagyok. Ja. Nem ettem. Vizet sem ittam. Mennek az évek, az ördögi körök, amikor az ember unatkozik, ezért túlvállalja magát, ezért aztán vágyik az unalomra, amit amint megkap, a régi gyógyszert veszi be ellene. És telnek az évek.
Ha 2024-ről kellene beszélnem tíz év távlatából, lehet, hogy mosolyognék és nem tudnék ódákat zengeni. Elmondanám, hogy felszusszanás volt 2023 után és talán bemelegítő 2025-re. Tegyük meg tétjeinket. Nem volt unalmas, de nem jelentős. Vagy talán mégis. Megkaptam az első hivatalos irataimat a pszichológusszakmáról. Felvettek az első komoly munkahelyemre, ami mégiscsak nagy dolog. Életemben először elbuktam egy vizsgán. És nem haltam bele. Ezek a pillanatok akkor a világot jelentették, és most csak egy halmaz részei. Először szaladtam spanyol tengerparton. És először szaladtam spanyol tengerparton éjjel. És először mutattam be nemzetközi konferencián egy saját kutatást. Utána egy napig aludtam. Végül is voltak magasságok és mélységek. Éppen a magasságok talán idén csak a Jézus szíve kilátóig emelkedett, és a mélység sem volt annál alacsonyabban, mint amikor becsúsztunk a domboldalon.
Ez az év nem csak az infláció okozta válságokat hozott, számomra az irodalmi válság éve is volt. Ez volt az első év hosszú idő óta, amikor egy szót sem írtam irodalmi értékkel. Lehet, hogy a tudomány betegsége kapott el. Lehet, hogy valami egészen más. Igazából mindegy is, 2025-re szeretnék kigyógyulni ebből. Ha kell, intravénásan. És ha már 2025, akkor újabb diplomák. Igazi felnőtt élet. Krízis. Útkeresés. Krízis. Megoldás. Felderítés. Mosolyok. Könnyek. Újdonságok, állandóságok. Erre számítok, és meglepetésekre, amit tartogat számomra a 2025-ös év, hogy mit fogok még túlélni, amit eddig nem gondoltam. És mit fogok megtenni, ami sosem jutott eddig eszembe. És milyen egyre felnőttebbnek lenni. Mi marad és mi megy. Mi változik és mi állandó. Régi és új helyek, új és régi arcok. Új szokások, majd a jól bevált rossz régiek. Valahogy így látom az idei évet, ami talán hosszú ideje az első, amire nem tettem egyetlen fogadalmat sem, ami talán nem baj.
Sodródunk az árral.
Berg Judit
Nagyon mozgalmas év áll a hátam mögött, rengeteg izgalmas író-olvasó találkozóval, iskolai és könyvtári beszélgetéssel, új könyvek megjelenésével, színházi bemutatókkal, megtisztelő díjakkal. Mindezek mellett a Magyar Gyerekkönyv Fórum társelnökeként nagyon sokat dolgoztam az elnökség tagjaival együtt a magyar gyerekirodalom megismertetése és népszerűsítése érdekében. Visszatekintve, nagyon elégedett vagyok 2024-gyel. Ám az elégedettség mellett kimerültnek is érzem magam. Nagyon vágyom arra, hogy a rengeteg különböző tevékenység mellett több időm legyen elmélyülni, írni és pihenni, amire az utóbbi években nem sok időt fordítottam. Ezért 2025-re azt kívánom magamnak, hogy legyen erőm többször nemet mondani annak érdekében, hogy ne forgácsolódjak szét és megőrizzem a belső harmóniám.
