A 2007-ben Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóját ünnepelő Németországban a régészek figyelme már az idei ásatási szezonban a magyar királyleány életéhez köthető objektumok felé irányult. Az április óta a feltárásokat vezető Ines Spazier Wartburg várában a Szent Erzsébet-szobor környékén végzett előzetes geofizikai méréseket, amelyek alapján egy 7 x 10 méteres, 85 centiméteres falvastagságú épület maradványa körvonalazódott.
A kutatásokat vezető régésznő szerint a 27 beteg befogadására alkalmas ispotály épületének szerkezetét fából emelték. Később az ispotály kőanyagát egy 1331-ben ide épült ferences kolostorhoz is felhasználták. Az 1525-ig működő kolostorhoz egy 25 x 12,5 méter alapterületű templom is tartozott, falának vastagságát 1 méteresre alakították ki. A harmincéves háború alatt az épületek megsemmisültek, csupán a vár vízellátását biztosító Erzsébet-forrás maradt meg.
A feltárás alapján kiderült továbbá, hogy a 15. században a kolostor nyugati falába ajtót vágtak, míg a keleti részen kaput alakítottak ki. A fal egy 100 x 70 méteres területet zárt körbe, s a szelvényekből napvilágra kerültek a mérműves ablakok, a járószint maradványai, illetve különböző tetőcserepek. A törmelék nem tartalmazott egyéb, jelentősebb leletanyagot.
A kolostorban három temetkezés nyomait is sikerült feltárni. Ezek közül kettő biztosan szerzetesé lehetett, mivel őket a templom közvetlen közelében helyezték végső nyugalomra. A harmadik csontváz alaposan elgondolkodtatta a régészeket, ugyanis nem keresztény módon hantolták el a földbe - a holttestre köveket tettek. Egyes óvatos vélekedések szerint az emberi maradványok a 16. század első felének radikális reformátoraként tevékenykedő Fritz Erbéé lehettek. Az újrakeresztelés harcos szószólója ugyanis 1540-1548 között Wartburg várának egyik tornyában raboskodott. A tetszetős elmélet bizonyítása végett a csontokat a közeljövőben alapos vizsgálatoknak vetik alá.
