Feltárták a váci telepesek edényeit

A területen a középkortól kezdve négy nagy periódus emlékei kerültek felszínre. Mészáros Orsolya, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régésze a Múlt-kornak elmondta: a XII-XIII. századtól egészen a XVIII-XIX. századig számos leletet tártak fel az ásatáson, ahol az Árpád-kor nyomai mellett Anjou - és törökkori emlékek is előkerültek.

A szórványos Árpád-kori objektumok bizonyítják, hogy ott a korban egy kisebb szállásterület létezett. Vác nem kerülhette el a tatárok szörnyű pusztítását sem, és IV. Béla később német telepesekkel népesítette be a vidéket. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régészei most megtalálták a XIV. századi német városmagnak azt a részét, ahol kertek és telekrészek nyomait sikerült azonosítani, továbbá korabeli faépületek maradványait s kemencéket is rejtett a váci telepesek területe.

A XVIII. század idején újra benépesült a város, erre utal, hogy az archeológusok nyolc kutat tártak fel. Mészáros Orsolya szerint a kutak közül kettő fagerendás, hat pedig kőből épített, s ugyan az eddig feltártakból nem került elő jelentős leletanyag, dendrokronológiai vizsgálattal meghatározhatják majd a fagerendás építmények keletkezésének idejét.

A váci telepesek hétköznapjairól a faépületek és a kutak mellett egy különleges leletegyüttes is tudósít, ugyanis a szakemberek a városmag felé eső részen egy tárológödör Anjou-kori edényeire is rábukkantak. Az együttes különlegessége, hogy az edények teljesen ép állapotban kerültek elő. Mészáros Orsolya szerint a 25-ből 15 edényt úgy vettek ki a tárológödörből, ahogy azokat az edények gazdája évszázadokkal ezelőtt elhelyezhette ott.

A XIV. századra keltezhető edények gabonamagvakat s állatcsontokat rejtettek. A leletek között bécsi és budai kerámia korsók, fazekak, kancsók mellett velencei pohártöredékek találhatóak. Emellett egy XIV. századi különleges bécsi lábas is előkerült, amelynek típusát egyelőre a váci múzeum szakemberei sem ismerik.