Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) működésének folytonos centralizációja aláássa a szakmai értékrendet - állítja Gyáni Gábor egyetemi tanár, a Történettudomány, Tudomány- és Technikatörténet zsűri 2005. márciusban lemondott elnöke. Írásában részletesen kifejtette lemondásának indokait is:
"A 2004. évi OTKA-pályázatok elbírálása során a TRT-zsűri által nagy gonddal, időben és a kívánalmaknak megfelelő módon elkészített rangsort az OTKA Társadalomtudományi Kollégiuma 2005. január 24-i ülésén a zsűrivel (a zsűri elnökével) való konzultáció nélkül érdemben megváltoztatta. Erről a döntésről a Kollégium a zsűrit utólag sem tájékoztatta, és a testület ezzel megsértette az OTKA ügyrendjét is.
A Kollégium döntése több szempontból súlyosan kifogásolható. Egyrészt azért, mert eljárásával felrúgta az aznapi ülésen maga számára elfogadott bírálati elvet (pályázót nem vesznek le az elfogadandók listájáról), illetve diszkriminatív módon alkalmazta az akkor elfogadott elvet, mivel csak a TRT-zsűri rangsorát illetően tekintett el alkalmazásától.
Másrészt, a Kollégium - a zsűri megítélése szerint - rossz, megalapozatlan szakmai döntést hozott, melylyel a zsűri szakértő tagjai nem azonosulnak, azt súlyosan elhibázottnak tartják. Ráadásul a zsűri tudta, beleegyezése és szakmai meggyőződése ellenében meghozott kollégiumi döntés ódiuma a zsűrire hárul, miután az (elutasított) pályázó a zsűrinek tulajdonított elutasító véleményt kapja kézhez, miközben a döntést maga a Kollégium hozta.
Mivel a Társadalomtudományi Kollégium elnöke, valamint az OTKA Bizottság elnöke egyaránt félreérthetetlenné tette, hogy a szóban forgó döntést a zsűri elnökének határozott kérése ellenére sem vizsgálják felül és nem korrigálják, nem látom többé értelmét zsűrielnökként való további ténykedésemnek.
Lemondásommal az OTKA pályázati döntéshozási rendszerében tapasztalható anomáliák elleni erélyes tiltakozásomat is szeretném kifejezésre juttatni. A feltűnő visszásságok elsősorban a szakmai munka végzésére felkért zsűrik tevékenységének nyilvánvaló leértékelésében, egyes szubjektív megfontolások előtérbe kerülésében, valamint az eljárási szabályok tetszés szerinti érvényesítésében nyilvánulnak meg."
További részletek OTKA-dolgok címmel az Élet és Irodalom 49. évfolyamának 15. számában olvashatók.
