Csíkdelnén az 1940-ben épült csűrt 2012-ben újították fel és alakították többfunkciós épületté. A felújítással az üzemeltetők egyik célja az volt, hogy kedvet és ötleteket adjanak más csűrtulajdonosoknak ahhoz, hogy épített örökségüket ne bontsák le (ahogy ez ma szokásos), hanem a csűr nagy tereit használják új funkciókra. A tulajdonos lelkes híve a csűrátalakításoknak, így rendszeresen nyújt tanácsadást a témában, és évente számos alkalommal keresik meg ismeretlenül is azzal a céllal, hogy a delnei csűrt saját terveikhez ihletforrásként megtekintsék. A csűr programjai így részben arra is alkalmat adnak, hogy a résztvevők a csűrátalakítás gondolatával találkozzanak, és annak egy sikeres, igényes példáját testközelből megismerjék.
Meglátni és megszeretni – így kezdődött. 2002-ben a Szász család vásárolta meg azt a területet, melyen egy öreg ház és egy csűr árválkodott. Később a környező patakokból gyűjtötték a pusztulásra ítélt házakat, melyeket eredeti formájukat hűen megtartva itt újra felépítettek. A 2008 óta működő Skanzen 14 régi parasztház megmentésének eredménye. A hely egy olyan falumúzeum, mely szálláshelyként és rendezvényhelyszínként is működik. Bemutatja, őrzi, ápolja és átörökíti a hagyományokat az utókornak.
A gyimesközéploki Tatros Part Csűr közösségi tér, táborhely, és ami még fontosabb: őrzője a helyi hagyományos tudásnak és környezetnek. Aki ide ellátogat, ízelítőt kap az autentikus gyimesi csángó kultúrából, amelybe a patakban fürdés, a szénagyűjtés, a dal, a tánc és a jókedv is beletartozik.
A csíkszeredai Zengő Tér 2022-es megnyitásával Ádám Rebeka alapító gyerekkori álma vált valóra. Az udvaron és a csűrben kézműves-foglalkozások, előadások és táncház, bent pedig teázó, kiállító-, valamint egy közösségi tér várja az érdeklődőket.
A Bakalja Folk Csűr Csíkszentkirálytól két kilométerre található a csíkszentimrei Büdösfürdő irányában. A hely a Gábor család tulajdona. A Gáborok már a 2010-es évek elején Kaszálókaláka néven hagyományőrző programokat szerveztek itt – bevonva Csíkszentkirály községének lakóit. Egy pár alkalmat követően abbamaradt ez a múltat felelevenítő szép szokás, amely azonban 2022-ben ismét életre kelt, és megannyi programmal várja azóta is látogatóit Bakalja.
A kalákában épített feredő és csűr rendszeresen ad otthont kulturális programoknak Gyergyócsomafalván. A csűr és a feredő építésében közel száz Magyarországról és Erdélyből érkezett önkéntes vett részt, amely munkát a csomafalvi ácsmesterek, asztalosok irányították. A rendezvénycsűr azóta kulturális eseményeknek ad helyet, és célja a feledésbe merült népi szokások felelevenítése: tartanak itt tollfosztást, guzsalyast és fonót is.
Részletek és további programok a nepi.kultura.hu oldalon.
