 |
Jessica Malay egy 600 ezer szavas, a híres angol feminista, Lady Anne Clifford tollából származó szöveg szerkesztését végezte el. A kutatásból kiderült, hogy a Great Books of Record alaposan rácáfol arra az elméletre, amely szerint "a 16-17. században a nőknek semmilyen hatalmuk vagy befolyásuk nem volt saját életük felett".
"Tévesen gondolják azt, hogy a feminizmus főleg a hatvanas évek találmánya, sőt a nők jogával és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos viták és küzdelmek a középkorig nyúlnak vissza" ? emelte ki a brit Huddersfield Egyetem kutatója.
A női egyenjogúságot tűzte zászlajára az 1590 és 1676 között élt Lady Anne is. Ő leginkább arról ismert, hogy hosszúra nyúlt jogi csatározást vívott a család cumbriai és yorkshire-i birtokai feletti irányításért, miután apja halála után azokat nagybátyja kapta meg. Lady Anne végül megszerezte a birtokokat ? köztük öt kastélyt ?, de erre egészen 53 éves koráig kellett várnia.
A három kötetre rúgó szövegben a hölgy amellett érvel, hogy a nőknek ugyanolyan joguk van a vagyonelemek és a címek öröklésére, mint a férfiaknak. Lady Anne azt hangsúlyozta, hogy a nők ugyanúgy viselhetnék a bárói rangot, mivel a bárók részben a parlament szolgálatában állnak tanácsadóként, a nők pedig elsőrangú tanácsadók.
Malay szerint a házassági szerződés részeként hozzáférhetővé váló pénzt a szebbik nem tagjai vállalkozások elindítására vagy kiterjedt társadalmi kapcsolatok elősegítésére használták fel. Ezáltal a férfiak is sokkal jobban rá lettek utalva feleségük családi kapcsolataira, ami ahhoz vezetett, hogy a nők magasabb státust harcoltak ki maguknak a famílián belül.
