Az 1998-ban a Holokauszt-dokumentumok titkosításának feloldásáért hozott törvény hatálya alatt a CIA a rendelkezésre álló nyolc millió aktából már 1,25 milliót feloldott a titkosítás alól. A most sorra kerülő papírok szerint valószínűleg több prominens náci személy a második világháború után különböző titkosszolgálatokkal (így az amerikaival is, mely ekkor még az OSS, azaz The Office of Strategic Services nevet viselte) működtek együtt.
Ismert például, hogy a hidegháború során a korábban fontos pozíciót betöltő náci politikus, Klaus Barbie a nyugati hírszerzések számára kémkedett, amíg Franciaországban elkapták, és emberiségellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állították.
A most készülő törvényjavaslatról DeWine szenátor azt nyilatkozta az Associated Pressnek, hogy "még mindig vannak a nácik és a CIA együttműködésére utaló információk azokban a dokumentumokban. Most viszont nyilvánosságra kell hozni ezeket az adatokat. Azóta már több mint 50 év telt el, és nincs rá már semmi ok, hogy továbbra is titokban maradjon".
A törvényt kezdeményező szenátorok a továbbiakban a CIA szakértőivel tanácskoznak, és ha nem születik megállapodás, akkor egy szenátusi vizsgálóbizottságot állítanak fel, hogy kiderítse az akták titkosságának további okait. A CIA szóvivője szerint készek eleget tenni bizonyos dokumentumok meghatározott feltételek szerinti publikálásának.
