Adam Pinkhurst nevére egy amerikai kéziratkutató, Linne Mooney bukkant rá egy londoni könyvtárban. A tudós azonnal felismerte a középkori írnoklajstromban szereplő aláírás és a Canterbury meséket lejegyző személy írása közötti hasonlóságot.
A fellelhető adatok szerint Pinkhurst a dél-angliai Surrey-ből származott és a XIV. század végén két évtizeden át állt Chaucer szolgálatában.
Az írnokról korábban csak annyit tudtak a kutatók, hogy Pinkhurstnek hívták, és Chaucer eleinte elégedetlen volt vele, mert túl sok másolási hibát ejtett. Ezért a középkori angol irodalom egyik legnagyobb alakja dühében versben átkozta el ügyetlen segítőjét. A későbbiekben azonban már semmi panasz nem volt Pinkhurstre: azt nem lehet tudni, hogy a fenyegetés hatott, vagy egyszerűen az idő múlásával az írnok megtanulta mestere írását olvasni.
(MTI Panoráma)
