A Kiel városában előkerült fadobozt, amely fényképek negatívjaival volt tele, a szakértők szinte a megtalálás pillanatában lenyűgözőnek és egyedülállónak titulálták - tudósított róla a Spiegel nyomán a Guardian. A mellette talált jegyzék szerint az 1940-es évek Németországát bemutató fotók új megvilágításba helyezik azt is, hogy mekkora kárt okozott a szövetségesek bombázási stratégiája.
A fekete-fehér képeket, amelyeket mostanra már digitalizáltak is, a nácik azért készítették, hogy a német városokat azok esetleges pusztulása esetén könnyen újratervezhessék és átépíthessék. A különleges fotókat alacsonyan szálló repülőkről készítették, és azokon az épületek részletei is könnyen kivehetők: a legtöbb a városok központi részére koncentrál, és rajtuk a helyi örökség teljes barokk és gótikus ragyogása kivehető. A képek egyben fájdalmas kontrasztot is jelentenek a háború utáni német városokról készített légifotókkal.
A fényképeket 1943-45 között készítették, a munkálatokat Hitler főépítésze, Albert Speer felügyelte. Speer munkabiztosságának az volt a feladata, hogy megtervezze az elpusztított városok újjáépítését, azt, hogy hol és mit, illetve milyen formában kell újraalkotni. A feladatnak volt egy kevéssé ismert része is: azt is nekik kellett eldönteni, hogy melyik városokat érdemes újjáépíteni, és melyeket nem. Bár Hitlert megszállottan érdekelték a hasonló dolgok, azt nem tudni, hogy a légifotókat ő is látta-e.
A képeket digitalizáló, majd interneten is mindenki számára elérhetővé tévő Marburgi Fotóarchívum vezetője, Christian Bracht szerint első alkalommal mérhetjük fel a pusztítás teljes mértékét. A fotókat a héten szinte az össze német napilap lehozta, és az archívum reményei szerint azok egy újabb - a témában folyamatosan megjelenő könyvek és filmek által is támogatott - vitát válhatnak ki az országban a szövetséges légicsapásokról, illetve azok szükségességéről a Harmadik Birodalom elpusztításában. A kutatók szerint a képek alapján már most is egyértelmű, hogy a bombázások legfőbb célja nem a stratégiai pusztítás, hanem a németek moráljának megtörése lehetett.
A képeket Albert Speer épületvizsgáló hivatalának egyik alkalmazottja, Hans Stephan rejtette el, és azokat nemrég elhunyt lánya házában találták meg. Bár a férfi a háború utáni újjáépítésben is szerepet játszott, akkorra már megcsömörlött, hiszen a németek múltba forduló ideái helyett inkább a modern szellemben megújuló városokat látták volna szívesebben. Éppen ezért úgy döntött, hogy a képekre a közeljövőben nem lesz szükség, így inkább megszabadul tőlük.
"Egy mára már nem létező országot láthatunk" - fogalmazott Katya Iken a Spiegelben, kiemelve az iróniát, hogy Hitler pont azt a szépséget akarta újraalkotni, amelynek elpusztításáért ő lett a legfőbb felelős. A képeken egy teljesen más Németország kel életre: láthatjuk az 1943 októbere és 1944 márciusa között porig bombázott gótikus Frankfurtot, vagy a gyújtóbombákkal 1944-ben elpusztított késő gótikus Stuttgartot is; a legellentmondásosabb tűzviharral elpusztított Drezda barokk óvárosáról nem is beszélve.