(MTI) - Vasárnapi értesülések szerint a két városban a hajnali órákig több mint 10 ezren éltek az "ingyen" látogatások mintegy 2000 különböző lehetőségével.
Az egyik legkeresettebb helyszín a főváros központjában lévő Német Szívközpont volt, ahol látogatók áradata ismerkedett a legfejlettebb technológián alapuló, legkorszerűbb műtéti eljárásokkal, miközben az érdeklődők kíváncsiságát a központ orvosai igyekeztek kielégíteni. Ugyanezt tették a szakértők az űrkutatással foglalkozó berlini központban is, míg az egyetemeken a tudományos tanszékek professzorai tartottak "eligazítást".
A berlini magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum idén is az éjszakai tudományos program hivatalos helyszíneinek egyike volt. Az intézet a tavaly elindított Art'n Science mottót folytatva idén is a művészet és a tudomány találkozási pontjain létrejövő programokkal várta vendégeit az épületben és azon kívül is.
Ennek keretében a tudományok éjszakájára a Collegium Hungaricum a tér-idő folytonosságát megjelenítő animált fényszoborrá változott. Az ezredforduló Budapestjének underground technokultúráján nevelkedett alkotóközösség, a Kiégő Izzók közvetlenül a CHB épületére komponált hang- és fényinstallációja a teljes homlokzaton és az épület ablakain teremtette meg az éjszaka tényleges hangulati és vizuális keretét.
A Collegium Hungaricum ezenkívül egy egyedülálló magyar innovációt mutatott be: a 24 éves Rátai Dániel találmányát, a Leonar3Do-t, amely a közönséges személyi számítógépeket a legszélesebb rétegek számára is elérhető 3D-s rendszerré képes átalakítani. A szoftver az International Science and Engineering Fair világversenyen első díjat nyert. Rátai találmányából egyébként az intézet interaktív kiállítást rendez, amelyen a látogatók személyi számítógépek, szemüvegek, illetve kivetítők segítségével kipróbálhatják az innováció által kínált lehetőségeket.
