A tárlat a késő középkori Magyar Királyságban és tágabb környezetében magánáhítat céljára használt latin és népnyelvű kézírásos és nyomtatott könyvek különböző típusait mutatja be. A kiállított hét kódex és egy nyomtatvány, valamint az ezeket kiegészítő, digitális eszközön hozzáférhető anyag segítségével bevezeti a látogatót a késő középkori imakönyvek színes világába.
„Ima közben úgy közeledünk Istenhez, hogy közben megtaláljuk önmagunkat, és megéljük a csendet” – fogalmazott Rózsa Dávid, a nemzeti könyvtár főigazgatója a megnyitón. Az esemény díszvendége volt Erdő Péter bíboros, aki köszöntőjében kiemelte: „a kereszténység nem más, mint kinyilatkoztatás. személyes vallási meggyőződés. A most megnyíló kiállítás személyes spirituális tapasztalást dokumentál”.
Sarbak Gábor, az ELKH–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője, a kiállítás egyik kurátora azt hangsúlyozta, „a részleteikben idézett, a falakon és a kijelzőn is megszemlélhető imaszövegek ma is változatlanul időszerűek; a nyílt szívű olvasót most is meg tudják szólítani”.
A kamarakiállítás betekintést nyújt a késő középkori latin és anyanyelvű imádságoskönyvek világába s e sokszor nagyon személyes összeállításokon keresztül megrendelőik, használóik lelki életébe, aggodalmaiba, reményeibe, a mindennapjaikba.
A legtöbb műtárgyat díszes iniciálék és finoman megmunkált miniatúrák díszítik. Van közöttük egyéni használatú német nyelvű imakönyv, ferences szerzetesek számára készült zsoltároskönyv, liturgikus ihletésű nyelvemlék. A látogatók megtekinthetik a nemzeti könyvtár gyűjteményének egyik leggazdagabban díszített kéziratát, megtudhatják, mi minden ellen védekezhetett imádsággal egy 16. század eleji apáca vagy világi férfi, s megpróbálkozhatnak a nyelvemlékkódexek magyar imáinak kibetűzésével.
A tárlat április 22. és május 6. között ingyenesen látogatható az OSZK-ban.
Fotó: Országos Széchényi Könyvtár
